Az Európai Parlament illetékes bizottsága (LIBE – Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi Bizottság) az új adatvédelmi szabályozást fogadott el. Az új szabályozás az elavulttá vált 1995-ös irányelvet hivatott felváltani, amely akkor született, amikor az internet használata nem volt még általánosan elterjedt.
A plenáris ülésen biztosítottnak látszik a többség, mert a frakciók elvileg egységesek az új szabályozás elfogadásában. A tervezetet még az EU Bizottságának és a 28 tagállamnak is jóvá kell hagynia. Szekértők szerint éppen ezért a mostani verziót még számos ponton módosítani fogják.
Az adatvédelemre vonatkozó új szabályozás elfogadását eredetileg 2013 májusára tervezték, de a több mint háromezer módosító indítvány miatt erre nem volt lehetőség. Korábban ilyen sok módosító javaslatra még nem volt példa az EU történetében, ami a téma rendkívüli érzékenységét is mutatja. Az IT-szektor hatalmas lobbi-tevékenységet fejtett ki. Az olyan óriások, mint a Facebook, a Google, az Amazon és a Yahoo! igyekeztek akadályozni a reformot, és szerették volna változatlanul fenntartani az adatkezelés eddigi módját.
A tervezet értelmében a jövőben az érintett vállalatoknak meg kell szerezniük a felhasználók hozzájárulását, ha adataikat fel kívánják dolgozni. Standardizált szimbólumok (ikonok) alkalmazásával kell a felhasználók tájékozódását ebben a tekintetben is elősegíteniük. A 13 év alattiak adatainak kezeléséhez a szülők engedélye is szükséges lesz. Amennyiben a felhasználó adatait töröltetni szeretné, akkor azért az a szolgáltatásnyújtó lesz felelős, aki az adatokat felvette. Ha ez utóbbi az adatokat más cégeknek már továbbadta, akkor is neki kell gondoskodnia arról, hogy az adatok ott is törlésre kerüljenek.
Az új szabályok azon szolgáltatókra vonatkoznak, amelyek egy éven belül ötezer ügyfélnél többet regisztrálnak – a kisebb szolgáltatók így mentesülnek az újabb adminisztrációs terhek alól. Súlyos szabálysértések esetében az érintett vállalatok akár milliárdos büntetésekkel is számolhatnak. Nagyobb vállalatoknál adatvédelmi megbízottat kell alkalmazni, aki arra felügyel, hogy az új előírásokat betartják-e.
Az Európai Parlamentben elért kompromisszum azonban nemcsak a nagy internetes cégek, hanem pl. európai újságkiadók és újságírói szervezetek körében sem váltott ki örömet. Ezek ugyanis úgy látják, hogy az adatkezelés szigorításával az újságírói-szerkesztői szabadság „tovább szűkül”, és a mostani szintet sem fogja elérni. Szerintük szükséges az újságírói adatkezelés védelme, ebben a tekintetben egyértelmű kivételeket kell biztosítani az adatfelügyelet és az adatvédelmi jog terén. A tilalmak alóli mentességet az egyes tagállamok törvényeiben kell garantálni.
