A versenytörvény módosítási tervezete pénteken került fel az Országgyűlés honlapjára, a szöveg egyebek mellett módosítja az iratbetekintés és az üzleti titokká minősítés szabályait is.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a törvény módosítását azzal indokolja, hogy a tisztességtelen piaci magatartást és a verseny korlátozását szabályozó (verseny)törvényt legutóbb 2009-ben módosította átfogóan a parlament, azóta azonban változott a gazdaság, az uniós versenyjog és a bírói gyakorlat is. Mindezeket átvezetik most a törvényben.
Az indoklás kiemeli: az összefonódással – a kartellel – kapcsolatos szabályokat nem módosítja érdemben a javaslat. Nem található meg a szövegben a nemzetstratégiai cégekre vonatkozó külön szabály sem, amelyet képviselői önálló indítványként ez idő szerint tárgyal a parlament.
A Koszorús László, majd később – hozzá kapcsolódva – Bencsik János fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy az engedélyköteles összefonódást rendelettel közérdekből – így különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében – nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse. Az ilyenné minősített összefonódáshoz nem kellene a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni.
A kartellügyeket a javaslat úgy módosítaná, hogy megszünteti a mai helyzetet: ha egy cégfelvásárláshoz versenyhatósági engedély kell, akkor jelenleg már az engedély megadása előtt – saját kockázatra – végrehajtható a tranzakció. Így ha a hatóság nem adja meg az engedélyt, nehéz visszaállítani a korábbi állapotot.
A módosított szabály szerint az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, és az irányítási jog nem gyakorolható. Kivételesen azonban – egyedi kérelemre – a versenytanács engedélyezheti az irányítási jog gyakorlását a fúzió engedélyezése előtt. Ehhez azonban az kell, hogy ha a GVH megtiltja a fúziót, ezt a határozatot akkor is végre lehessen hajtani.
Jelenleg a versenyhatósági eljárásokban a közigazgatási eljárási törvény szerint kell eljárni, kivéve azokat az eseteket, amikor a speciális eljárási szabályokat maga a versenytörvény tartalmazza. A tervezet az iratbetekintés előírásait egészében átteszi a versenytörvénybe.
Új jogintézmény a speciális egyezségi eljárás. Ez akkor alkalmazható, ha a jogsértő elismeri a tettét, annak jogi megítélését és a bírságot, továbbá lemond a jogorvoslati jogáról. A versenyhatóság szempontjából előnyös a gyors lezárás, mert elmarad az évekig húzódó per, míg az ügyfél – engedékenysége következtében – 10 százalékkal csökkentett bírsággal kalkulálhat.
Az iratbetekintés szorosan kapcsolódik az üzleti titok köréhez. Jelenleg egy adat üzleti titokká nyilvánítását a hatóságtól kell kérni, ha viszont hozzájárul, akkor sérül az ellenfél joga. A tervezet szerint az adat gazdája nyilvánítja azt üzleti titokká, és mindaddig az marad, amíg az eljáró versenytanács – kérelemre – meg nem fosztja ettől a jellegétől.
A probléma lényege az, hogy az üzleti titokká nyilvánítás sértheti az ellenfél jogorvoslati jogát, mivel nem ismeri az abban foglaltakat. Ha a versenytanács engedélyezi az ellenfélnek az üzleti titok megismerését, akkor is csak azután tekinthet be abba, ha jogerőssé válik az engedélyező határozat.
A tervezet szerint a reklámtörvényből a versenytörvénybe kerülnek át a megtévesztő és a tiltott összehasonlító reklámra vonatkozó szabályok. Az indoklás szerint a változás egyszerűbbé teszi a jogalkalmazást.
A versenyhatóság belső életét is több szabály módosítja.
A tervezet a végén több más törvényt is módosít, azzal a céllal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hozzájuthasson az eljárásához szükséges adatokhoz. Például a hírközlési törvény úgy módosul, hogy a szolgáltató köteles kiadni a GVH-nak – de csak meghatározott ügyekben – az eljárásban érintett előfizető személyes adatain túl az általa hívott előfizetők számait, a hívások időpontját, időtartamát, továbbá mobiltelefonnál a cellainformációkat és a telefon egyedi azonosítóját is.
GVH: korszerűsít és a jogfejlődést követi a versenytörvény módosítása
A versenytörvény átdolgozásának célja a korszerűbb, az uniós jogfejlődést figyelembe vevő versenyjogi követelmények hatékonyabb érvényesülése – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) annak kapcsán, hogy a kormány a parlament elé terjesztette a versenytörvényt módosító javaslatot.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt (versenytörvényt) módosító javaslatban – a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során – az eljárás átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá válik, az egyszerűbb ügyek elintézési határideje pedig csökken.
Az uniós összefonódás-ellenőrzési rendszerhez hasonlóan az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, így az irányítási jog az irányításszerző részéről nem gyakorolható, kérelemre azonban – bizonyos esetekben – a GVH hozzájárulhat az irányítási jogoknak az eljárás befejeződése előtti gyakorolásához – ismerteti a közlemény.
A kartellekkel, a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel összefüggő ügyekben a javaslat – egyebek között – kiigazítja a kartellek feltárásában, azok bizonyításában önként közreműködő vállalkozásoknál a bírság mellőzésére vagy csökkentésére lehetőséget adó, úgynevezett engedékenységi politika szabályait.
A kartellek, valamint a kifejezetten telekommunikációs eszközökön keresztül megvalósuló agresszív – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen – kereskedelmi gyakorlatok felderítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal törvényi felhatalmazást kap, hogy hozzáférhessen bizonyos hírközléssel kapcsolatos személyes adatokhoz. Erre tekintettel a Magyar Nemzeti Bank hozzáférési jogosultságához hasonló szabályozást tartalmaz a javaslat.
A törvényjavaslatban pontosításra kerültek a védelmet élvező adatok, az iratbetekintés speciális szabályai. Egyszerűbbé válik a gazdasági reklámtevékenységet, valamint az összehasonlító reklám tilalmát érintő jogalkalmazás, és átláthatóbbá válnak az eljárási szabályok is.
