Befejeződött a készülő büntetés-végrehajtási kódex társadalmi vitája, így az valószínűleg még az ősszel a kormány elé kerülhet – hangoztatta kedden sajtótájékoztatóján Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs vezetője.
A készülő törvényjavaslathoz tizenegy észrevétel érkezett, hat az állampolgároktól, hat pedig különböző civil szervezetektől. Ezek többségét figyelembe vették és beépítették a koncepcióba, amely parlamenti elfogadása után egy 34 éves törvény erejű rendeletet vált fel.
Garamvölgyi László hangsúlyozta: az új büntetés-végrehajtási kódexnek bűnmegelőzési céljai is vannak, mindent megtesz azért, hogy a büntetésüket töltők szabadulásuk után ne váljanak újra bűnelkövetőkké, és az eddiginél jobban legyenek képesek visszailleszkedni a társadalomba.
Ezt szolgálja szavai szerint a kódexben foglalt reintegrációs rendelkezés, amely szerint ha arról a büntetés-végrehajtási bíró is úgy rendelkezik, a kisebb súlyú bűncselekmény miatt büntetésüket első ízben töltő elítéltek hivatalos szabadulásuk előtt hat hónappal elhagyhatnák a büntetés-végrehajtási intézetet és házi őrizetbe kerülhetnének.
Ez Garamvölgyi László szerint jobban szolgálná a programba bevont elítéltek felkészítését a mindennapi életbe való visszatérésre, a pártfogói rendszer erősítésével is segítve őket abban, hogy szabadulásuk után munkahelyük, jövedelmük legyen és lakhatásukat is meg tudják oldani.
Garamvölgyi László úgy fogalmazott: a házi őrizetnek ma már megvannak a technikai feltételei és természetesen csak azokat vonnák be a programba, akiknek a maradék büntetése sokkal rövidebb időt jelent, mint amennyit egy esetleges szökésért kapnának.
Hozzátette: a büntetés-végrehajtási kódex megalkotása során – melynek koncepcióját a büntetés-végrehajtásban nagy tapasztalatokkal rendelkező szakemberek dolgozták ki – arra is törekedtek, hogy a börtönök minél jobban váljanak önfenntartóvá. Ma még a költségeknek csupán egyharmadát tudják biztosítani a fogvatartottak munkáltatásával, a cél az, hogy ez az arány belátható időn belül legalább kétharmadra emelkedjen.
Garamvölgyi László arról is szólt, hogy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács továbbra is az állampolgárokat és a civil szervezeteket valamint az önkormányzatokat tekinti legfőbb partnereinek, nélkülük ugyanis nem lehet eredményes a munkájuk.
Szavai szerint szervezetük továbbra is a prevencióra, a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, középpontba állítva az ifjúságot és a családokat. Erősítik a drogprevenciós kampányt, speciális üzenetekkel megszólítva a különböző korosztályokat, a fiatalok számára például a sportot kínálják fel alternatív lehetőségként a káros szenvedélyekkel szemben.
Elmondta, hogy az ország 50 hátrányos helyzetű településén teremtik meg hamarosan a grundfoci lehetőségét, amelyről eddig egyértelműen pozitív tapasztalatokat szereztek.
