Az Alkotmánybíróság immár nyolcadszor tűzi napirendjére a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényt támadó alkotmányjogi panaszokat.
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-i teljes ülésének napirendje
● A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata (IV/2350/2012.)
Az indítványozók a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja „a (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze, a 4. § (2)-(4) bekezdései, valamint a 18. § (1) bekezdése „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérték. Szerintük a támadott rendelkezések sértik az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütköznek.
● A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában benyújtott indítvány vizsgálata (III/1181/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – 2012 áprilisában fordult az Alkotmánybírósághoz a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény egészének visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérve. Az indítványozó szerint a törvény alkalmazása a céljához képest aránytalan sérelmet okoz azzal, hogy nincs lehetőség a bizonyítékok értékelésére. Egyes fogalmak (az „elítélés alapja”, a „tömegoszlatáshoz kapcsolódóan elkövetett”, a „méltányolható körülmények között elkövetett”) normavilágosság elvét sértik.
● A Kúria Bfv.I.1412/2012/4. számú, valamint a Kúria Bfv.III.153/2013/2. számú végzései alaptörvény-ellenessé nyilvánítása és megsemmisítése érdekében benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/474/2013.)
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Bfv.I.1412/2012/4. számú végzése és a Kúria Bfv.III.153/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint kizárt bíróság járt el az ügyben. Megítélése szerint a Kúria alkotmányjogi panasszal érintett végzései sértik a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogait, a törvény előtti egyenlőség elvét, a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogát.
● A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3)–(5) bekezdései, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdései és a 4. § (3)–(4) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz indítvány vizsgálata (IV/2294/2012.)
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A törvény támadott rendelkezései reklámcélú berendezések elhelyezésének feltételeit és korlátait állapítják meg. Az indítványozó szerint a korábbi szabályozáshoz képest a támadott rendelkezések nem tartalmaznak olyan többletelemet, amely a közlekedés biztonságához bármilyen szinten is hozzájárulna, ugyanakkor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (4) bekezdésével és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 140. § (1) bekezdés a) pontjával ellentétesen párhuzamos „jogosultságot biztosítanak” a reklámcélú építmény eltávolítására. Álláspontja szerint a kormányrendelet 3. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenesen – visszaható hatállyal, rendeleti szinten – állapít meg jogellenességet, miközben jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat von el.
● A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pont, aa) alpont alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/3861/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja „ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a rendelkezés általános és a Kúria előtt Kfv.39.051/2012. számon folyamatban lévő ügyben való alkalmazhatóságának kizárását kérte. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a rokkantnyugdíjas felperest arra kötelezte az önkormányzat és az annak határozatát felülvizsgáló bírói döntés, hogy a rokkantnyugdíjából fizesse meg édesanyja önkormányzati fenntartású intézményben történő ápolását, gondozását. Az indítványozó szerint a rendelkezés ésszerű szabályozási indok hiányában az emberi méltóságot sértően önkényes: a rászorultsági alapon juttatott állami ellátást díjfizetési kötelezettség tárgyává teszi, és így elvonja azt a megélhetési minimumot, amelyet az állam – intézményvédelmi kötelezettsége keretében – minden rászorulónak biztosít.
● Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény 9. § (1) bekezdésének „kényszer-végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)-(6) bekezdését, 117. §-át és 118. §-át az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/540/2013.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – az egyesülési jogról; a közhasznú jogállásról; valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 9. § (1) bekezdésének „kényszer-végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)-(6) bekezdését; 117. §-át és 118. § -át az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a hatályon kívül helyezett rendelkezés visszamenőleges alkalmazására irányuló kötelezés, emellett a támadott rendelkezés olyan mértékben homályos, hogy az sérti a jogbiztonság, azon belül is a normavilágosság követelményét.
