Nőhet a dematerializált részvények népszerűsége a jövő márciusban hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek köszönhetően – hívja fel a figyelmet közleményében a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda.
Az ügyvédi iroda szerint bátrabban választhatják majd a zártkörűen működő részvénytársaságok (zrt.-k) tulajdonosai a dematerializált – vagyis elektronikus úton előállított – részvényeket, mert a 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. szerint ez a tulajdonosi döntés nem feltétlenül örökérvényű.
Az új Ptk. lehetővé teszi majd a dematerializált részvényről nyomdai úton előállított részvényre való áttérést, az új szabályozás így rugalmasabb lesz a jelenleginél, amely csak a nyomdai úton előállított részvények dematerializált részvénnyé alakítását engedi meg. Az új törvénykönyv hatálybalépésével biztosan bővül a zrt.-k tulajdonosainak mozgástere, de azt egyelőre nem tudni, pontosan milyen eljárást kell majd követni azoknál a társágoknál, ahol – élve az új Ptk. biztosította lehetőséggel – a közgyűlés a dematerializált részvények nyomdai úton előállított részvényekké való átalakításéról határoz.
A tőkepiacról szóló, 2001-es törvény egyelőre a jelenleg hatályos szabályozáshoz igazodik, és csak a nyomdai úton előállított részvények dematerializált részvénnyé alakítását szabályozza, ennek fordítottját nem.
Az új Ptk. kifejezetten előírja, hogy ha a részvényeken szereplő adatok megváltoznak, a nyomdai úton előállított részvényeket ki kell cserélni, vagy felül kell bélyegezni – idézi a közlemény Vikor Orsolyát, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda társasági jogászát. A szakértő szerint figyelembe véve, hogy a részvényeken olyan általános adatok is szerepelnek, mint a részvénytáraság székhelye, egy egyszerű székhelyáthelyezés is a nyomdai úton előállított részvények kicserélését vagy felülbélyegzését teszi majd szükségessé.
“Ennek lebonyolítása, különösen nagyszámú részvényes esetén, nagyobb adminisztratív terhet ró a társaságra, mint amit a dematerializált részvény tartalmának módosítása jelentene” – hívja fel a figyelmet Vikor Orsolya.
Az igazgatóságnak először felhívásban kell majd tájékoztatnia a részvényeseket a kicserélendő, illetve felülbélyegzendő részvények átadásának, és a kicserélt vagy felülbélyegzett részvények átvételének helyéről és kezdő időpontjáról. Ezután kell lebonyolítani a felülbélyegzést és a felülbélyegzett részvények visszaadását.
Ha nem felülbélyegzés, hanem csere történik, az igazgatóságnak intézkednie kell új részvények előállításáról. A részvényesek által cserére átadott eredeti részvényeket pedig érvénytelenítenie kell az értékpapírjogi szabályok szerint eljárva.
Ha egy részvényes a felülbélyegzendő vagy kicserélendő részvényeket nem adja át a felhívásában megjelölt határidőben, az igazgatóságnak érvénytelenné kell nyilvánítania a le nem adott részvényeket, és az erről szóló határozatot közzé kell tennie. Az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett új részvényeket kell előállíttatni, melyek az eredeti részvények tulajdonosát illetik.
Érv lehet még a dematerializált részvények választása mellett, ha a társaság tulajdonosai fontolgatják a későbbi tőzsdére menetelt, és ehhez kapcsolódóan a nyilvánosan működő részvénytársasággá való átalakulást. Nyilvánosan működő részvénytársaságok részvényei ugyanis az új Ptk. rendelkezései szerint is csak dematerializált formában állíthatóak elő. Amennyiben a társaságnak eleve dematerializált részvényei vannak, a részvények átalakítására már nincs szükség a nyilvánosan működő részvénytársasággá történő átalakuláskor.
Az új Ptk. változtat a nyilvánosan működő részvénytársaság fogalmán is. Nyilvánosan működő részvénytárasságnak csak azok a részvénytársaságok minősülnek majd, amelyek részvényeit tőzsdére bevezették.
