Egyenlő elbírálás minden román állampolgárnak
Minden román állampolgár évente három hónapig szabadon munkát vállalhat Magyarországon, nem csak a magyarigazolvánnyal rendelkezők, akikre eredetileg a státustörvény kiterjedt volna. Ez következik abból a megállapodásból, amelyet Budapesten szombaton látott el kézjegyével a magyar és a romány kormányfő.
Szombaton délután aláírta a státustörvényről szóló román-magyar megállapodást Orbán Viktor magyar és Adrien Nastase román kormányfő. A román miniszterelnök egynapos látogatásra érkezett Budapestre. A kedvezménytörvényről pénteken állapodott meg a két ország tárgyalódelegációja.
Adrian Nastasét elkísérte Magyarországra Mircea Geoana külügyminiszter, Hildegard Carola Puwak, az európai integrációs ügyek minisztere, valamint egy 35 fős sajtókíséret. A küldöttség tagja volt az RMDSZ részéről Frunda György és Kelemen Attila is.
Az aláírást követő nyilatkozatukban a felek egyetértettek abban, hogy sikerült megnyugtatóan rendezni a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban felvetődött román aggályokat. “A magyar-román kapcsolatok minden vita és nehézség ellenére szép jövő előtt állnak” – fogalmazott Orbán Viktor.
Mint mondta, Adrian Nastasével tárgyalt a kereskedelmi, beruházási, kisebbségi együttműködés kérdéseiről is. Szó esett a legmagasabb szintű kétoldalú találkozók évi rendszeressé tételéről is.
Adrian Nastase azt emelte ki, hogy a megkötött megállapodás alapján a kedvezménytörvény hatálya csak Magyarországra érvényes, illetve Romániában a külképviseletekre.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: a jogszabály tervezésekor úgy gondolták, hogy az nem tartalmaz diszkriminatív elemeket, a kétely azonban megvolt arról, helyes-e, ha a törvény gazdasági kérdésekben a nemzeti önazonossághoz tartozás kérdésében különbséget tesz román állampolgárok között.
Az egyetértési nyilatkozat címet viselő megállapodásnak három főbb pontja van. Az első rögzíti, hogy a két ország támogatja egymást az euroatlanti integrációs folyamatban. A harmadik fejezet a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat taglalja. A második, státustörvény érintő rész foglalkozik a kedvezménytörvénnyel és több ponton szó szerint átveszi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait. Ennek szellemében a nyilatkozat rögzíti, hogy hogy magyarigazolványt a közigazgatási hivatalok és a magyar konzulátusok adhatnak majd ki.
Munkavállalási jog minden román állampolgárnak
A megállapodás legfőbb eleme, hogy Budapest elfogadta a románok által követelt egyenlő elbírálás elvét. Ez minden bizonnyal azt jelenti – bár részleteket még nem közöltek -, hogy nem csak a magyarigazolvány birtokosai vállalhatnak évente háromhavi munkát Magyarországon – amint az a kedvezménytörvényben szerepel -, hanem minden román állampolgár.
Németh Zsolt külügyi államtitkár tájékoztatása szerint nincs szükség a parlament által már elfogadott törvény módosítására.
MSZP: “Elfogadhatatlan” kompromisszum
Elfogadhatatlan kompromisszumként és a kedvezménytörvény szellemével teljesen ellentétesként értékelte a megállapodást az MSZP részéről Dr. Tabajdi Csaba, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja. Az Index megkeresésére a politikus közölte, hogy az Orbán-kormány “rá akar szabadítani több millió román munkavállalót a magyar munkaerőpiacra”, ami “felhergelheti a magyarokat a román munkavállalókkal szemben”. Tabajdi szerint ez annak a következménye, hogy az Orbán-kormány nem gondolta végig rendesen a státustörvényből következőket, és ezért “Magyarország rendkívül nagy árat fizetett”.
Legjobb volna eltörölni a munkavállalásra vonatkozó passzust a státustörvényből – vélekedett a Népszabadság kérdésére Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának szabad demokrata elnöke. Szent-Iványi szerint a diszkrimináció elve ugyanis eleve nem tenné lehetővé, hogy csak egy adott népcsoport részesüljön a státustörvény gazdasági kedvezményeiből, azokat az adott állam minden polgárának meg kellene kapnia. “Márpedig ha ezt Romániára kiterjesztik, az politikai precedenst teremt, s olyan, munkanélküliséggel küszködő szomszédos államok is igényelhetik, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia” – mondta Szent-Iványi. “Különösen nem szerencsés a kiterjesztést úgy kezdeményezni, hogy nem mérték fel annak hatását a magyar munkaerőpiacra.”
Győri Béla, a MIÉP szóvivője úgy vélekedett, hogy más román állampolgároknak nem kellene juttatni a státustörvény kedvezményeiből, csak a magyaroknak. “A román állampolgárok ugyanis nem tartoznak ahhoz a kultúrkörhöz, amelynek kedvezményeket kívánunk nyújtani” – mondta.
