A gyermekorvos nem tett eleget a gyermekvédelmi törvényben foglalt jelzési kötelezettségének, állapította meg az alapvető jogok biztosa az Agárdon halálra éheztetett kisgyermek ügyében folytatott vizsgálatát lezáró jelentésében.
Az alapjogi biztos az éhen halt kisgyermek ügyében hivatalból vizsgálta a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és a házi gyermekorvos tevékenységét. A szociális és gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat, a népegészségügyi szakigazgatási szerv pedig az egészségügyi szolgáltatók tevékenységével kapcsolatban indított eljárást, ezért Szabó Máté ombudsman tájékoztatást kért tőlük a vizsgálatuk eredményéről, a már megtett, vagy tenni kívánt intézkedéseikről.
A védőnő és a családgondozó eljárásában sem a felettes szervek, sem az alapvető jogok biztosa nem tárt fel mulasztást. A vállalkozóként működő gyermekorvos a gyermeket annak 9 hónapos koráig ellátta, a védőoltásokat beadta neki. Az orvos ezt követően kétszer – telefonon – beszélt a gyermek nagyapjával, ezután a család nem kereste őt. A kapcsolat megszakadását a gyermekorvos ugyan aggályosnak tartotta, de a gyermekvédelmi törvényben foglalt jelzési kötelezettségének nem tett eleget. Mulasztása sértette a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz, végső soron az élethez való jogát, állapította meg az alapjogi biztos.
Az eset rámutatott arra is, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai találkozhatnak olyan, számukra eddig nem ismert jelenségekkel, problémákkal, amelyek megoldáshoz ez idáig módszertani ajánlás sem készült. A tragédia kapcsán felmerült, hogy felveti-e a gyermek veszélyeztetésének gyanúját, ezáltal megalapozza-e az állami beavatkozás indokoltságát önmagában az tény, hogy egy jó anyagi körülmények között élő család a társadalomtól elzárkózva kívánja nevelni gyermekét. Kérdéses, hogy ilyen esetekben kötelezhetők-e a szülők a gyermekvédelmi szervekkel és hatóságokkal való együttműködésre.
A biztos álláspontja szerint szükséges a módszertani ajánlások körének bővítése, pontosítása, a jogszabályok felülvizsgálata. Ezek hiányában ugyanis nem érvényesülhet maradéktalanul a gyermeket az állam és társadalom részéről megillető védelem joga, ezáltal sérül a gyermek érdekeit szolgáló eljárás elve. Szabó Máté az emberi erőforrások miniszterének – egyebek mellett – módszertani útmutatók készítését, illetve kiegészítését, valamint a védőnői szolgáltatás igénybevételének általános, jogszabályi szintű kötelezővé tételének megfontolását javasolta. A házi gyermekorvos szakmai felügyeletét ellátó népegészségügyi intézet tisztifőorvosát a gyermekorvos tevékenységének vizsgálatára, az indokoltnak tartott intézkedések megtételére kérte.
