Az ombudsman olyan szabályozást sürget, amely ösztönzi a munkaadókat, hogy helyet biztosítsanak a felsőoktatás hallgatóinak a kötelező szakmai gyakorlatuk letöltésére, lehetőséget ad nekik a kellő szakmai tapasztalatok megszerzésére, és esélyt teremt arra, hogy a hallgatókat a szakmai gyakorlat után a későbbiekben ugyanott munkavállalóként foglalkoztassák.
A fiatalok munkavállalási lehetőségeit áttekintő vizsgálatsorozatában az ombudsman azt is elemezte, hogy a felsőoktatási hallgatók a szakmai gyakorlatuk során hasznosítható tudást szereznek-e a későbbi munkavállalásukhoz. A biztos kérdéseivel megkereste a felsőoktatásért felelős államtitkárt, valamint az ország több városában különböző szakirányú felsőoktatási intézményeket, azok hallgatói szervezeteit.
Szabó Máté a válaszokból megállapította, hogy a felsőoktatási intézmények bizonytalanok az új felsőoktatási törvényben megszabott követelményekben, illetve eltérően értelmezik a szakmai gyakorlattal összefüggő egyes kérdéseket, jogviszonyokat. Különbözően ítélik meg például azt, hogy szükséges-e együttműködési megállapodást kötniük a szakmai gyakorlóhellyel; milyen jogviszonyban áll a hallgató a gyakorlati hellyel és annak be kell-e jelentenie a hallgató munkavállalását az illetékes hatóságoknál (például a NAV-nál); mikor, milyen jogviszonya alapján jogosult a hallgató társadalombiztosítási ellátásra, vagy mivel jár, ha külföldön teljesíti a szakmai gyakorlatát.
A gyakorlat helyét biztosító intézmények fogadókészségének komoly akadálya, hogy a hat hetet elérő szakmai gyakorlat esetén a munkáltató köteles munkabért fizetni, és ezért több ilyen gyakorlóhely elzárkózik a hallgatói munkaszerződés megkötésétől. A költséget a felsőoktatás intézményeire kívánják hárítani, azoknak viszont erre nincs forrásuk. Más esetekben a munkáltatók csak akkor adnak lehetőséget szakmai gyakorlatra, ha annak időtartama egybefüggően nem éri el a hat hetes időtartamot, mert ez számukra nem jelent kiadást. A hallgatóknak azonban sokkal fontosabb volna a gyakorlati tapasztalatok megszerzése, mint a jogszabályban rögzített illetmény – áll egyebek között egy egyetem válaszában. Egy másik egyetem azt emelte ki, hogy a szakmai gyakorlat igen hasznos a hallgatók elhelyezkedési esélyeinek javítása, illetve az oktatásban megszerzett tudás alkalmazhatóságának felmérése szempontjából, és ezért sokan akkor is keresik a lehetőségét, ha erre semmi se kötelezi őket.
Az egybefüggő hat hetet elérő szakmai gyakorlat hallgatói munkaszerződéséhez több jogosultság is kapcsolódik. A gyakorlóhelynek a hallgatót, mint munkavállalót be kell jelentenie, a díjazás után meg kell fizetnie a kötelező járulékokat. Így a hallgató a társadalombiztosítás ellátásaira jogosító biztosítottá válik, illetve ez az időszak beleszámít a nyugdíjra jogosító szolgálati idejébe is. Az alapvető jogok biztosa mindezek alapján a szabályozás pontosítását kérte az emberi erőforrások miniszterétől. Az ombudsman felvetette azt is, hogy csak a hat hetet meghaladó szakmai gyakorlat esetében kellene kötelezni a gazdálkodó szervezeteket a díjfizetésre, illetve meg lehetne fontolni a munkáltatókat érdekeltté tevő adó- vagy járulékkedvezmény bevezetését.