A mozgásszegény életmód, vagy például a gerincet túlterhelő súlyos iskolatáska is veszélyeztetheti a gyermekek egészséges fejlődését. A gyermekek egészséges környezethez való jogát vizsgáló gyermekjogi projekt keretében Szabó Máté ombudsman azt is áttekintette, milyen lehetőségekkel számolhat az az iskolás, akinek gyógytestnevelést ír elő az iskolaorvos, a szakorvos.
Az iskolai gyógytestnevelés kötelező állami feladat, a foglalkozást a pedagógiai szakszolgálat kijelölt nevelési-oktatási intézményeiben kell megszervezni, legalább heti 3, legfeljebb heti 5 tanóra keretében, legfeljebb 16 fős csoportokban, gyógytestnevelő tanár vezetésével. A személyi és tárgyi feltételek megléte azonban kérdéses, mert igen hiányosak az ezekről szóló adatok – erre lehet következtetni az alapvető jogok biztosának megállapításaiból. Nincs például kimutatás a gyógytestnevelők számáról, nem megoldott a rendszerszerű továbbképzésük, viszont ami képzés van, az sokba kerül, tehát a tanároknak nem elérhető. A gyógytestnevelés tárgyi feltételeinek szakmai ellenőrzése nem teljes.
A gyógytestnevelés rendszerének jelenlegi átalakítása során a jogalkotó nem fordított kellő figyelmet arra, hogy összehangolja a jogszabályok időbeli hatályait, ami a gyakorlatban számos ellentmondáshoz vezet – észlelte a vizsgálat. A gyermekek gyógytestnevelés foglalkozása a délutáni órákban, tanórán kívül, a jogszabályi minimumnál alacsonyabb óraszámban történik. Sok gyermek azért nem jut el az egészségi állapota alapján szükséges gyógytestnevelésre, mert nincs, aki elkísérje a kijelölt intézménybe. Nincs annak egységes gyakorlata, hogy kapjon-e a gyermek érdemjegyet a gyógytestnevelés foglalkozásokon, vagy hogy milyen következményekkel járhat a hiányzás, miként lehet felmentést kérni a foglalkozások alól – sorolja a biztos jelentése.
Az ombudsman az emberi erőforrások miniszterét és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot kérte, hogy az illetékességükbe eső területeken intézkedjenek a jelentésben feltárt problémák megoldásáért.
