A felsőoktatási intézménybe való jelentkezés alapvető, sokszor életre szóló döntés, amely mind a fiatalok, mind a szülők számára felelősséget jelent és anyagi következményekkel jár. Különösen fontos tehát a felvételi eljárás során a tervezhetőség, a kiszámíthatóság biztosítása. Az alapvető jogok biztosa jelentésében visszásságokat tárt fel mind a felvételi eljárással kapcsolatos kormányzati döntéshozatal szabályozásában, mind a szakminisztérium eljárásában, különösen az eljárási határidők ismételt túllépésében.
Szabó Máté ombudsman már 2012-ben szóvá tette a felvételizők döntéséhez adott rövid határidő problémáját. Jelentésben foglalkozott a felvételi keretszámok megállapításával. Alkotmánybírósági indítványt nyújtott be a hallgatói szerződésekkel kapcsolatosan. 2013 elején az alapvető jogok biztosa sajtóhírekből értesült a felsőoktatási felvételi átalakításával kapcsolatos újabb, sorozatos problémákról, bizonytalanságokról, ezért a biztos hivatalból újabb, átfogó vizsgálatot indított a felvételi rendszer működéséről, középpontjában a kiszámíthatóság, az esélyegyenlőség és a jogbiztonság állapotával.
Az ombudsman rámutatott, hogy a felvételi eljárás érzékeny terület, ahol a rendszer-átalakítás folyamatában a jogalkotás hagyományos garanciáit, így a kellő felkészülési idő biztosítását, az előre rögzített határidőket akkor sem lehet egyoldalúan felülírni, ha a változtatás a szabályozással kapcsolatos párbeszéd eredményeként szükséges. A biztos megállapította, hogy jogállami szempontból aggályos volt maga a miniszteri döntéshozatali eljárás is, amely határidőn túl, lényeges változtatásokkal hozta meg a magyar állami ösztöndíjjal finanszírozott képzéseket, a minimális felvételi követelményeket rögzítő határozatot.
Szabó Máté ombudsman szerint a jogbiztonság követelményét sérti, hogy pontatlanok és hiányosak azok a szabályok, amelyek meghatározzák a Felsőoktatási Tervezési Testület bevonását a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggő stratégiai kormányzati döntések előkészítésbe. Az eljárás nem nyújt kiszámítható, egyértelmű részvételi kereteket az érintettek számára: a Testület csak akkor vehet részt az előkészítésben, ha arra a miniszter felkéri. A biztos kiemelte, hogy az előzetes véleményezés, javaslattételi lehetőség révén megelőzhetőek a későbbi, utólagos beavatkozások és korrekciók, egyúttal pedig biztosíthatja a felsőoktatásba való bekerülés támogatásával kapcsolatos döntések megalapozottságát.
Az ombudsman jelentése rögzíti azt a visszatérő alkotmányossági problémát, hogy jelenleg a felsőoktatásért felelős miniszter szinte korlátlan szabadsággal dönthet: egyes karok, illetve szakok esetében megszüntetheti vagy minimálisra csökkentheti, másoknál pedig megemelheti az állami finanszírozást és meghatározhatja annak feltételeit. A biztos ezért felkérte a minisztert a felsőoktatásban való részvétel állami támogatásával kapcsolatos döntéshozatal törvényi kereteinek és garanciáinak kialakítására, illetve kiegészítésére.
A jelentés kitér arra, hogy a felvételizők dokumentumainak benyújtását a felvételi eljárás szigorú és szűken vett határidőkhöz köti, miközben bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy igazolnia kell, hogy mulasztása önhibáján kívül történt. A biztos szerint a tisztességes eljáráshoz való jogot aránytalanul korlátozza az a szabályozás, amely a törvényi garanciákat mellőzve, még rövid határidőt sem engedve, automatikusan kizárja az igazolási kérelem benyújtásának a lehetőségét. Az ombudsman ennek megváltoztatását is kérte a minisztertől.
