Érdemben javult a Fővárosi Törvényszék (FT) büntető ügyszakán a ítélkezés hatékonysága – mondta Mikó Gergely, a büntetőkollégium vezetője. A tavaly június 1-jén hat évre kinevezett törvényszéki vezető elmondta: annak ellenére sikerült gyorsítani az ítélkezést, hogy tavaly a nyugdíjazások miatt a kevesebb mint 70 tagú testület ötöde hiányzott.
A tavaly június 1-jén hat évre kinevezett törvényszéki vezető elmondta: annak ellenére sikerült gyorsítani az ítélkezést, hogy tavaly a nyugdíjazások miatt a kevesebb mint 70 tagú testület ötöde hiányzott.
Az egy évvel ezelőttihez képest 8 százalékkal csökkent a folyamatban maradt peres büntetőügyek száma, 514-ről 463-ra. Az egy éven túli ügyek aránya még mindig magas – a folyamatban lévő perek mintegy kétharmada -, tavaly év végéhez képest azonban ezt is sikerült csökkenteni 6,5 százalékkal. Jelenleg a 463-ból 307 olyan ügy van, amely több mint egy éve tart, és ezek között van 70 két, illetve 62 három évnél is régebben húzódó per – ismertette.
A kiemelt ügyekben a bírókat tehermentesíteni kellene, ami az FT-n gyakorlatilag megoldhatatlan, mivel csaknem minden második ügy kiemelt, és nem ritka, hogy egy bírónak egyszerre tíznél is több ilyet kell tárgyalnia. Így már az is szinte megoldhatatlan feladat, hogy eleget tegyen a törvényi kötelezettségének és három hónapon belülre tűzze ki a tárgyalást – fűzte hozzá. Ezen a helyzeten némileg javítanak azok a nyáron, illetve szeptemberben életbe lépő jogszabályváltozások, melyek szűkítik a kiemelt ügyek körét.
Az eljárások elhúzódásának okai között sorolta a kollégiumvezető, hogy a nagy ügyekben, amelyekben a bírósági bizonyítás is sok időt vesz igénybe, másfél-kétéves nyomozás után érkezik meg a vádirat. Adott esetben ennyi ideje már előzetes letartóztatásban vannak a vádlottak, amikor a bíróság hozzáfoghat az elsőfokú eljáráshoz.
Ha minden soron kívüli, akkor semmi sem az; a soron kívüli ügyek ugyanis sorban állnak a FT-n – mondta. A kiemelt ügyek mellett a foglyos, a fiatalkorúak elleni vagy a kiskorú sérelmére elkövetett ügyeket is soron kívül kell a törvény szerint intézni. Miután az összes ügy 46,6 százaléka kiemelt, végeredményben az összes ügy csaknem kétharmada, 62 százaléka soron kívüli elbánást igényel.
A tanúk megjelenési fegyelmével is súlyosabb a gond a fővárosban. Az FT-n az is előfordult, hogy negyedmilliós rendbírságok kiszabása után sem jelentek meg a megidézettek – tette hozzá.
További jelentős terhet jelent a főváros bíróságain, hogy a szabálysértési ügyekben egyre többen az elzárást választják a pénzbírság kifizetése helyett. Az elzárás kiszabása pedig csak bírósági tárgyaláson történhet, ami jelentős pluszterheteket jelent, ráadásul az ilyen ügyekben kitűzött tárgyalások 70-80 százalékára el sem jönnek az érintettek. (A Pesti Központi Kerületi Bíróságra, a PKKB-ra például júniusban 505 peres szabálysértési ügy érkezett, az átváltoztatásos ügyek száma ugyanakkor ennek a négyszerese, 2117 volt.) Ezen a helyzeten változtat egy másik jogszabály-módosítás, amely szerint ezután nem kötelező ezekben az ügyekben a tárgyalás, csak ha az elkövető kéri – mondta a kollégiumvezető.
A PKKB helyzete egyébként jelentősen javult, köszönhetően annak, hogy megszűnt a kizárólagos illetékessége a fővárosban a fiatalkorúak és a közlekedési bűncselekmények ügyében. A hátralék jó ütemben csökken, 80-90 ügy van egyszerre egy bíró kezén, miközben néhány éve még nem volt ritka, hogy 200-nál is több.
Az igazságügyi kormányzat ígérete szerint 35 új bírói, 50 új tisztviselői és 20 felsőfokú végzettségű ügyintézői státust kap a főváros, amiből a kollégiumvezető reményei szerint arányosan részesül a büntető ügyszak. Mikó Gergely megjegyezte: a törvényszék épületében helyhiány van, már most is négy büntetőbíró kénytelen a szomszédos PKKB épületében, három pedig a Fő utcai épületben dolgozni.
A fővárosban időről időre akadnak olyan megaügyek is, melyekkel másutt aligha találkoznak a bírák. Egy most érkező 104 vádlottas csalássorozat ügyében például csak a vádlottak meghallgatása 15-20 tárgyalást vehet igénybe. Egy másik ügyben a vádirat 250 oldal. Mindezek miatt a kollégiumvezető úgy véli: bár a helyzeten mindig lehet javítani, és ezért folyamatos erőfeszítéseket is tesznek, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos jelenségekkel együtt kell élnie egy milliós világváros igazságszolgáltatásának. Különösen a törvényszéki elsőfokú ügyszakban, ahol a legbonyolultabb és terjedelmesebb ügyek bizonyítása zajlik.
Másodfokon – ahol a kerületi bíróságok fellebbezett ügyeit tárgyalják a törvényszéki bírák és bizonyításra már alig van lehetőség – az elmúlt egy évben igazgatási intézkedésekkel sarkallták nagyobb teljesítményre a bírákat. A vezetői intézkedéseknek köszönhetően 2013 első félévében – a tavalyi hasonló időszakhoz képest – 250-nel több másodfokú ügyet fejeztek be az FT büntető kollégiumán, 1550 helyett 1803-at. A másodfokú fővárosi ügyek harmada féléven belül, kétharmada fél és egy év között befejeződik, gyakorlatilag nincs egy éven túl folyamatban lévő másodfokú büntetőügy. A hatékonyság javítását célzó vezetői intézkedések közé tartozik a katonai tanácsok bevonása a civil büntető ügyekbe – mondta Mikó Gergely.
A nyugdíjazásokkal kapcsolatos bizonytalanság lezárult, idén csupán egy bíró élt azzal a lehetőséggel, hogy a tavaly 70 évről 62-re csökkentett, majd 65 évre emelt korhatárváltozások nyomán visszatérjen ítélkezni – mondta a kollégiumvezető.
