Magyarország a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályok alapján nem volt köteles olyan szervezet létrehozására, amely a biztosító nemfizetése esetén helyt áll a biztosítottak által okozott károkért – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A Bíróságnak a C-409/11. sz. Csonka és társai ügyben hozott ítélete
A MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) fizetésképtelenné válásával kapcsolatos ügyek a magyar bírói fórumok után az Európai Bírósághoz is eljutottak annak megvizsgálása céljából, hogy a pórul járt ügyfelek az uniós jog alapján remélhetnek-e kártérítést a magyar államtól.
Miután a MÁV ÁBE 2008-ban csődbe ment, hamar kiderült, hogy a biztosító nem lesz képes teljesíteni az ügyfelei (pontosabban tagjai, mivel a biztosító egyesületi formában működött) és más biztosítók felé fennálló fizetési kötelezettségeit. Így különösen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező tagok voltak kénytelenek szembenézni azzal, hogy az általuk másoknak okozott károkat a biztosító nem fogja megtéríteni, hanem azokért saját személyükben, saját vagyonukkal kell helytállniuk.
Ugyan a történtek időpontjában Magyarországon is létezett egy garanciaalap, amely bizonyos eseményekért helytállt a károkozó helyett, de ezen események köre arra korlátozódott, ha a károkozó a baleset időpontjában nem rendelkezett biztosítással, vagy kiléte ismeretlen volt, illetve ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont járművel okozták. Mivel jelen estben a károkozóknak volt érvényes biztosításuk és a kárt forgalomba helyezett járművel okozták, ezért nem volt megfelelő jogi alap az általuk okozott károk károsultjaival szembeni helytállásra.
Az érintett károkozók szerint azonban a magyar államnak a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós irányelvek alapján kötelessége lett volna olyan jogszabályi környezetet teremteni, amelyben a garanciaalap vagy valamely más szerv a biztosító nemfizetése esetén helyt áll a biztosítottak által okozott károkért.
Az ügyben eljáró Fővárosi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy Magyarország a történtek időpontjában megfelelően átültette-e a nemzeti jogába a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályokat, és ha nem, úgy a hibás jogalkotása miatt kártérítési felelősséggel tartozik-e a MÁV ÁBE azon tagjainak, akik a biztosító helyett maguk álltak helyt az általuk okozott károkért.
Mai napon meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a tagállamok az uniós jog alapján kötelesek előírni, hogy a területükön nyilvántartásba vett gépjárművek tulajdonosai vagy üzembentartói szerződést kössenek valamely biztosítótársasággal az említett gépjárműhöz kapcsolódó polgári jogi felelősségnek legalább az uniós jog által meghatározott keretei között történő biztosítására.
Az uniós jogalkotó mindazonáltal az általa a károsultak védelmének tulajdonított jelentőség folytán e szabályt kiegészítette azzal, hogy a tagállamoknak létre kell hozniuk egy olyan szervezetet, amelynek a feladata, hogy legalább az uniós jog által meghatározott keretek között megtérítse az azonosítatlan gépjármű vagy a biztosítási kötelezettségnek eleget nem tévő gépjármű által okozott anyagi kárt vagy személyi sérülés következtében keletkezett kárt.
A Bíróság megállapítja, hogy az említett szervezet általi kifizetést olyan végső megoldásnak szánták, amelyet kizárólag arra az esetre írtak elő, amikor a kárt azonosítatlan gépjármű vagy a biztosítási kötelezettségnek eleget nem tévő gépjármű okozta. Az ilyen nemzeti szervezet által teljesített kifizetés tehát nem tekinthető egyfajta gépjármű-felelősségbiztosítási garanciarendszer létrehozásának, hanem az rendeltetése szerint kizárólag egyértelműen meghatározott konkrét körülmények között jár joghatásokkal. Márpedig a biztosító fizetésképtelenségének esete nem minősül e körülmények körébe tartozó esetnek, mivel ilyen esetben eleget tettek a biztosítási kötelezettségnek.
Következésképpen a Bíróság kimondja, hogy a tagállamok számára az uniós jog által előírt kötelezettségek nem foglalják magukban azt, hogy a közúti balesetek károsultjainak kártalanítását azon esetben biztosító szervezetet hozzanak létre, amikor a kárért felelős személyek ugyan rendelkeztek gépjárműfelelősségbiztosítással, de biztosítójuk időközben fizetésképtelenné vált.
Végül a Bíróság megjegyzi, hogy a magyar kormány által szolgáltatott információk szerint a MÁV fizetésképtelensége folytán előálló helyzet orvoslására irányuló intézkedéseket az illetékes magyar szervek a Bíróság előtt folyó eljárás idején készítették elő. Ezen kívül Magyarország 2010. január 1-jétől egy a jelen ügyben még nem igénybe vehető olyan alapot hozott létre, amely fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését.
