A magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk. A jogszabály ugyanis szétválasztotta a közigazgatást és a bíráskodást. Deklarálta, hogy a bíró az ítélkezésben csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak van alávetve. Az előírás először határozta meg továbbá a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is. A jogszabály kihirdetése alkalmából 2001 óta július 15-én ünnepli a magyar igazságszolgáltatás a Bíróságok Napját.
A Bíróságok Napja alkalmából 117 bírónak és igazságügyi alkalmazottnak adja át az Országos Bírói Tanács a magyar Királyi Kúria egykori elnökéről elnevezett Juhász Andor díjakat, a Bírósági Szolgálatért Okleveleket, a címzetes kúriai bíró, címzetes táblabíró, címzetes törvényszéki bíró, valamint a főtanácsos és tanácsos címeket kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységük és példamutató életpályájuk elismeréseként.
Juhász Andor 1886-ban joggyakornokként kezdte meg bírói szolgálatát, majd kassai ítélőtáblai bíró, budapesti törvényszéki elnök, aztán ítélőtáblai elnök lett. 1925-től 1934-ig a Kúria elnöki posztját töltötte be. Őt idézve: „A biró tehát nem lehet szolgája a törvény betőinek, hanem mint a szobrász az alaktalan agyagmasszából, úgy formálja ki a bíró is az anyagi igazságot művészi kézzel, fáradságos értelmi es lelki munkával a per adathalmazaból, állandóan szem előtt tartva, hogy nem légüres térbe szerkeszti bele ítéletet, hanem azzal embersorsot intéz, könnyet szárit vagy fakaszt, szilárdítja vagy megrendíti a jog és erkölcs uralmába vetett hitet es közmeggyőződést”.
Tárgyalásmentes időszak a bíróságokon július 16-tól
Az ország több mint száz bíróságán kezdődik meg az ítélkezési szünet július 16-án. A bíróságok azonban a nyári szünet alatt is elbírálják a halaszthatatlan ügyeket.
A nyári tárgyalásmentes időszak bevezetésére 1998-ban került sor, hosszú évek tapasztalata alapján és jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is. Még az Európai Unió Bíróságán is van ítélkezési szünet. Ezekre a hetekre ugyanis szinte felesleges tárgyalást kitűzni. Az ügyfelek és a jogi képviselők nyaralni mennek, így nem tudnak megjelenni a tárgyalásokon, a bírónak pedig – méltányosságból – kötelessége elfogadni az ilyen mulasztásokat.
Az ítélkezési szünet alatt is sor kerülhet tárgyalásra azokban az esetekben, amelyekben szoros határidőket ír elő a törvény. A szünet nem szakítja meg az eljárási határidőket. Az ügyeletet teljesítő büntető bírók pedig ezen idő alatt is elrendelhetnek előzetes letartóztatást, vagy éppen szabadlábra helyezést.
Működik a cégbíróság, a bírók eljárnak a végrehajtási ügyekben. A kezelőirodák is nyitva tartanak, így az ügyfelek leadhatják beadványaikat és az iratokba is betekinthetnek.
A nyári szünet augusztus 16-ig tart a bíróságokon.
