Az elmúlt hetekben visszhangzott a sajtó a külföldi adóhatóságok által hírességek, sportolók és divattervezők ellen indított eljárásoktól. A spanyol adóhatóság először Lionel Messit, aztán José Mourinhót sújtotta adóvizsgálattal, az olasz adóhatóság pedig a Dolce & Gabbana divattervező párost vádolta meg adócsalással. A tét rendkívül nagy, a hírességeket az adóbírság mellett akár több év börtön is fenyegetheti.
A spanyol és az olasz adóhatósági fellépés jól illeszkedik a nemzetközi trendbe: a hiányzó költségvetési bevételeket az országok azzal kívánják pótolni, hogy eljárást indítanak az adókikerülőkön túl – a papírforma szerint jogszerűen eljáró – adóelkerülők ellen is. Hasonló eset Magyarországon is előfordulhat.
A nemzetközi trend az, hogy az adóhatóságok egyre inkább vizsgálják az adóstruktúrák mögött lévő valóságos gazdasági tartalmat. Míg eddig főként a kifejezetten jogellenes, törvénybe ütköző adókikerülő magatartások akadtak fenn, most már azokat is megkérdőjelezik, amelyek jogszerű lépésekből állnak ugyan, de fő céljuk az adóelkerülés. A más néven “agresszív adótervezés”-nek is nevezett adóelkerülés az adórendszer alakiságaiból fakadó előnyöket, illetve az adórendszerek közötti eltéréseket használja ki az adóterhek csökkentése érdekében. Ez számos formát ölthet, így következménye lehet a költségek vagy veszteségek kétszeri elszámolása, vagy az adóztatás kettős elmaradása.
Az adóhatóságok nagyon szigorún lépnek fel az “agresszív adótervezéssel” szemben. Különleges struktúráik miatt kerültek az adóhatóságok látószögébe többek között a Barcelona sztárjátékosa Messi és a Real Madrid nemrég leköszönt edzője Mourinho is, valamint a két divatdiktátor Dolce & Gabbana. Ezek a hírességek a sportból, illetve a divattervezésből származó jogdíjbevételeiket próbálták saját adóhatóságuk elől külföldre elmenekíteni. Az említett hírességek Luxembourgba, Svájcba, az Egyesült Királyságba és egzotikus adóparadicsomokba csoportosították jövedelmeik egy részét, kihasználva az ott működő kedvező adórendszereket.
“Az adóhatóságoknak ugyanakkor ma már számos eszköze van az “agresszív adótervezésre” irányuló struktúrák felderítésére. Az automatikus információcsere révén az Európai Unión belül az adatok széles köre hozzáférhető, az Unión kívül pedig különféle kétoldalú egyezmények, és az OECD multilaterális megállapodása biztosítják, hogy az információkat a – korábban akár “adóparadicsomként” számon tartott – országok kiadják. Az együttműködő államok köre fokozatosan bővül. Az adózók most már nem bújhatnak el a különleges struktúrák mögött, és ez már nem csak a „hétköznapi” emberekre, de a hírességekre is egyre inkább fennáll” – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
Az “agresszív adótervezésben” részt vevők sokat kockáztatnak: a be nem fizetett adók mellett súlyos adóbírságokat kell fizetniük, és akár börtönbe is kerülhetnek. Messit több mint 5 év börtönre ítélte volna a spanyol bíróság, az olaszok pedig két és fél év szabadságvesztést szabtak volna ki Dolce-ra és Gabbana-ra. A hírességek végül az elmulasztott adók többszörösét kitevő összeget fizethetnek be az államkasszába, hogy ezzel kiváltsák a súlyos börtönbüntetést és az eljárással járó meghurcoltatást. Mindez a szponzori szerződésekből akár évi több millió eurót kereső sportolók esetében különösen fontos szempont, hiszen a nemzetközi nagyvállalatok nem szívesen használnak a reklámkampányaikban egy jogerősen elítélt, „adócsaló” sportolót.
“Hasonló esetek Magyarországon is megtörténhetnek. A magyar adótörvények is szankcionálják azokat, akik az adózói jogokat rendeltetésellenesen, a törvényes céloknak nem megfelelően gyakorolják. Ha egy adózó valamely struktúra kialakításakor elsődlegesen az adóelőnyöket tartja szem előtt és ez nincs összhangban a gazdasági ésszerűséggel, akkor mindenképpen számíthat adóbírságra, mulasztási bírságra, és/vagy késedelmi kamatra. Továbbá, az ilyen magatartásokat legtöbbször a büntetőjog is üldözi: a költségvetési csalás akár 10 év szabadságvesztést is vonhat maga után. Esetenként nálunk is enyhítő körülmény lehet a büntetőjogi szankciók alkalmazásánál, ha az adózó az “elcsalt összeget” a bírósági eljárás megindítása előtt befizeti az államkasszába, ahogyan ezt a fent említett hírességek is megtették” – mondta el Békés Balázs.
