A Jedlik-terv néven elkészült a 2013 és 2016 közti időszakra szóló, szellemi tulajdon védelmi nemzeti stratégia, amely négy pillérre épül – a stratégia és annak mellékletei a kormány honlapján jelentek meg.
Az első pillér az iparjogvédelem, amely ma már stratégiai tényező. A biotechnológiától és az infokommunikációtól a környezetvédelmi technológiákon át a dizájnerek tevékenységéig számos olyan terület említhető, amelyen szellemi tulajdon nélkül a vállalkozások ma már nem boldogulhatnak.
A második pillér a szerzői jog. A digitális fejlődés, az infokommunikációs technika és az internet térhódítása alapvetően új feltételeket teremtett ebben a körben, így új szabályozási modellek szükségesek.
A harmadik pillér azt vázolja fel, hogy a szellemi tulajdon védelmét a nemzet- és gazdaságpolitikai kitörési pontokra kell fókuszálni.
Végül a negyedik pillér a szellemi tulajdont védő intézményrendszerrel foglalkozik. Kormányzati szinten ez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, de a központi szerepet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tölti be. A Jedlik-terv eszközeit – az emberi és anyagi forrásokat – a hivatal biztosítja.
A szellemi tulajdon azért kiemelten fontos a gazdaságban, mivel ez biztosítja a kutatási-fejlesztési ráfordítások megtérülését. Ezzel hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a versenyképesség javításához és a munkahelyteremtéshez is.
A szellemi tulajdon megsértésének egyik módja a hamisítás. A kormány – a Jedlik-terv mellékleteként – a honlapján közzétette a 2011-2015 közti hamisítás elleni akciótervet is. Ebben szerepel a hamis- és kalóztermékek üzletbeli és internetes kínálatának a csökkentése. Emellett szerepel az akciótervben a lakosság tájékoztatása és felvilágosítása is.
