Elutasította a Kúria szerdán a Magyar Helsinki Bizottság keresetét, amelyet a kegyelmi ügyekkel kapcsolatos statisztikai adatok nyilvánossága érdekében nyújtott be a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) elleni perben – közölte Pardavi Márta, a civil szervezet társelnöke.
A Helsinki Bizottság 2011 decemberében fordult közérdekű adatkéréssel a KEH-hez, hogy éves bontásban megkapja az 1999 és 2011 közötti emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, illetve testi sértés miatt kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetéseket elengedő vagy mérséklő kegyelmi döntések számát. Ezt azonban az államfő hivatala elutasította, ezért fordult bírósághoz a jogvédő szervezet – mondta Pardavi Márta. Hozzátette: a köztársasági elnökök kegyelmi gyakorlatát szerették volna megismerni.
A Helsinki Bizottság keresetét a Fővárosi Törvényszék 2012 júniusában első fokon elutasította, a Fővárosi Ítélőtábla pedig 2012 novemberében másodfokon helybenhagyta és jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet.
A perben a KEH nem vitatta, hogy a kérelem közérdekű adatra vonatkozik, amit az első- és másodfokú ítélet is megerősített, a bíróságok azonban a KEH érvelésével összhangban úgy ítélték meg, hogy a KEH a kért formában nem kezel, nem csoportosít adatokat, és előállítására a bíróság sem kötelezheti. Vagyis a bíróságok álláspontja szerint a civil szervezet által igényelt adatokat a hivatal kezeli, de azokat nem tudja statisztikai adat formájában, vagyis számszerűsített, összesített formában rendelkezésre bocsátani, mert azokat a kért formában nem kezeli, nem csoportosítja – ismertette a Helsinki Bizottság vezetője az alsóbbfokú bíróságok indokait.
A jogerős másodfokú ítélet ellen a civil szervezet felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Álláspontjuk szerint a kért statisztikai adatok kiadásának nem lehet akadálya önmagában az, hogy a KEH az “adott formában” nem kezeli azokat. A már meglévő adatok statisztikai összesítése új minőségű információt nem eredményezne – magyarázta a szakember. Szerinte abszurd helyzet, hogy az összesített éves számadatokon kívül nem lehet semmilyen statisztikai adatot megtudni a kegyelmi döntésekről, az államfő ez irányú tevékenysége átláthatatlan marad.
Pardavi Márta hozzátette: megfontolják, hogy a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz forduljanak-e az ügyben.
Az interneten olvasható tájékoztatás szerint 2002 és 2013 első negyedéve között 11 839 kegyelmi kérvény érkezett, ebből 248-nak adtak helyt valamilyen formában, 11 591-et pedig elutasítottak. 2002 és 2007 között évi 1100-1400 kérvény érkezett, amelyek körülbelül két százalékának adtak helyt, ez évi mintegy 20-30-at jelentett. 2008-ban jelentősen csökkent a kegyelmi kérvények száma, 799 volt, azután 900 körül mozgott, tavaly pedig újabb jelentős csökkenés következett be, 556 kegyelmi kérvény érkezett. 2009 óta 20 alatt van a sikeres kegyelmi kérvények száma, de volt olyan év is, amikor csak öt volt.
