A késedelmes fizetések ellen és a lánctartozások megakadályozása érdekében készült el a Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-vel hatályos pénzfizetésre vonatkozó szabályozása, amely szigorúbb fizetési határidőket és szigorúbb szankciókat ír elő – derül ki a Szecskay Ügyvédi Iroda összeállításából.
Hozzávetőlegesen 400 milliárdra becsülik csak az építőiparban a lánctartozások okozta veszteségeket. A körbetartozások azonban már nemcsak ezt a szektort sújtják, hanem olyan ágazatokat is, amelyeket korábban válságállónak tartottak. A „baj” oka sok esetben a kifizetetlen vagy késve fizetett számla, ami akár a cég és üzleti partnereinek bedőléséhez is vezethet.
A lánctartozások, a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegetik. A folyamat megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása – a módosításhoz fűzött miniszteri indokolás szerint – ma már nemzetgazdasági kérdés. A lánctartozások megakadályozása és a vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében készült a Polgári Törvénykönyv most hatályba lépő módosítása, amely szigorúbban határozza meg a fizetési határidőket és a szankciókat.
A Polgár Törvénykönyv legfontosabb újdonsága, hogy a módosítást követően megtámadhatók lesznek a 60 napnál hosszabb fizetési határidőt meghatározó szerződési feltételek, növekszik a késedelmi kamat mértéke, és 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalány fizetésére lesz kötelezhető a késedelmesen fizető szerződő partner. A törvénymódosításra a vonatkozó EU irányelv átültetése miatt volt szükség.
„Egy késve fizetett számla nagyon könnyen kihathat egy kis- vagy középvállalkozás egész éves eredményére, a bedőlt cégek pedig láncreakciószerűen magukkal húzhatják a partnereiket is. A júliustól hatályos szabályozástól a fizetési fegyelem javulását, hosszú távon a lánctartozások visszaszorítását várják a jogalkotók.” – mondta Bozsonyik Hédi, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.
Jóllehet alig egy év múlva, 2014. március 15-én hatályba lép az új Ptk., a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvnek megfelelően kihirdetették a 2013. évi XXXIV. törvényt, ami a jelenleg hatályos Ptk. késedelmes fizetésekkel összefüggő rendelkezéseit módosítja az alábbiak szerint:
- 2013. július 1-től a pénztartozásokat főszabályként 30 napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a felek a szerződésben a teljesítés idejét másképpen határozták meg. Kiköthetnek a felek 30 napot meghaladó fizetési határidőt is, azonban ez főszabályként nem haladhatja meg a 60 napot. Ha mégis ez utóbbira kerülne sor, akkor azt az ellenkező bizonyításáig olyan szerződési feltételnek kell tekinteni, amely a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a jogosult gazdálkodó szervezet számára hátrányos.
- Az ilyen feltételt a fizető fél megtámadhatja a bíróságon, amelynek sikeressége esetén érvénytelennek nyilváníthatják a 60 napnál hosszabb fizetési határidőt. Kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezetek is fordulhatnak bírósághoz, ha az ilyen tisztességtelennek tekinthető feltétel általános szerződési feltételként szerepel a szerződésben.
- Növekszik a késedelmi kamat mértéke is a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értékére.
- Fizetési késedelem esetén a jogosult követelheti a követelése behajtásával kapcsolatos költségei megtérítését legalább 40 eurónak megfelelő forintösszegben, amelyet az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint számolnak ki. A behajtási költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, annak összege azonban a kártérítésbe beszámít.
Egyebek mellett a minimális rezsióradíj meghatározásával, valamint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működtetésével is arra ösztönzi a kormány az építőipar szereplőit, hogy tisztességesen tevékenykedjenek. A 2013-ra érvényes minimális építőipari rezsióradíj mértékét is meghatározó BM-rendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben.
A szakma által meghatározott, az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által elfogadott és a belügyminiszter által kihirdetett építőipari minimális rezsióradíjat a július 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. Az építőipari rezsióradíj az idén 2383 forint lesz, ebből 655 forint az alapbér, az irányítási költségek 445, a közterhek pedig 285 forintot tesznek ki.
Az alapbért havi bruttó 114 ezer forinttal és 174 munkaórával számolta az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság, ezt fogadta el a miniszter.
A közterhek közül a legnagyobb tétel a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, amely 203 forint a tervezet mellékletében. A csoportos személyszállítás 145 forintot tesz ki.
A minimális rezsióradíj megállapítása összefügg a lánctartozások felszámolásával. Ennek oka ugyanis az irreálisan alacsony ár, amely miatt a fővállalkozó olyan helyzetbe kerülhet, hogy partnereit nem tudja kifizetni.
A kormány április 9-én hirdette ki az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről szóló rendeletét. Ebben szerepel az, hogy a közbeszerzési eljárások során vizsgálni kell az aránytalanul alacsony árat, amelynek része a minimális rezsióradíjnak való megfelelés vizsgálata is.
A rendelet szerint aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján, az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíjnál.
Július 1-jétől működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amely ellenőrzi az elvégzett építőipari munkát, és a véleményét elfogadja a bíróság is. Ehhez kapcsolódva módosul a polgári eljárási törvény is, mivel az ilyen ügyeket a bíróságok gyorsított eljárásban tárgyalják. A fő szabály az, hogy legalább 400 millió forintnak kell lennie a követelésnek, hogy gyorsított eljárást lehessen alkalmazni, ez esetben viszont kivételt tesz a törvény, és kisebb összegre is jár a kedvezmény.
A TSZSZ az MKIK keretében tevékenykedik, de attól független szervezet.
Változások a közbeszerzési szabályok alkalmazásában – 2013. július 1-jével módosul a közbeszerzési törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek – Előadó: Dr. Kothencz Éva, közbeszerzési szakértő, társasági szakjogász, a Közbeszerzések Tanácsa korábbi jogi főosztályvezetője – Jogi Fórum konferencia 2013. július 23-án – Részletek: http://konferencia.jogiforum.hu/kozbeszerzes_2013_julius
