A francia nemzetgyűlés 326 igen szavazattal 193 nem ellenében elfogadta első olvasásban a közélet megtisztítását és átláthatóbbá tételét célzó két törvénytervezetet.
A javaslatokat Francois Hollande államfő azt követően tette meg, hogy az eltitkolt külföldi bankszámlái miatt márciusban lemondásra kényszerült a költségvetési miniszter, Jérome Cahuzac. Az adócsalás elleni küzdelemért felelős volt tárcavezető ellen adócsalás és pénzmosás gyanújával emelt vádat az ügyészség. A volt minisztert szerdán hallgatja meg az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely arra kíván rávilágítani: hogyan lehetséges, hogy a kormány nem tudott Cahuzac külföldi számláiról.
A botrányt követő egyik első kormányzati intézkedés az volt, hogy Franciaországban először közzétették valamennyi kormánytag vagyonbevallását.
A kedden elfogadott törvényjavaslat eredeti változata szerint valamennyi képviselő, a miniszteri kabinetekben dolgozók, valamint az államigazgatási vezetők vagyonbevallása is nyilvánossá vált volna. A felmérések szerint a franciák többsége ezt támogatná is, a politikai elit egy része viszont “kukkolásnak” minősítette, hogy a sajtó részletesen kitárgyalhatja a kormánytagok vagyoni helyzetét.
Ezért a kormány úgy módosította az indítványt, hogy a képviselők vagyonbevallása nem kerül fel az internetre, de előzetes kérésre azokba minden választópolgár betekintést nyerhet a prefektúrákon, abban az esetben, ha vállalja, hogy annak tartalmát nem teszi közzé. Ha mégis megteszi, az büntetőjogi következményeket von maga után. Ha viszont egy állampolgár pontatlanságot vagy hazugságot vél felfedezni a bevallásban, azt az illetékes hatóságnak azonnal jelentheti. Számos jogvédő szervezet, köztük a Transparency International is elítélte, hogy a kormány visszalépett eredeti szándékától.
A minisztereknek és a képviselőknek, valamint minden állami vezetőnek és választott tisztségviselőnek nyilvánosságra kell hoznia a mandátuma kezdetén és a végén egy olyan érdekeltségi nyilatkozatot, amelyben minden tevékenységét és kapcsolatait, beleértve a hozzátartozókat is fel kell tüntetni az érdekkonfliktusok kizárása végett. A valótlanságot tartalmazó nyilatkozatok szerzői öt hónap szabadságvesztéssel és 75 ezer euró pénzbüntetéssel sújthatók. Eddig nem járt büntetőjogi következménnyel a hamis képviselői bevallás. Korrupció vagy adócsalás miatt elítélt közéleti szereplő tíz évig nem lesz választható.
A nem nyilvános vagyonnyilatkozat és a nyilvános érdekeltségi nyilatkozat mintegy 7 ezer tisztségviselőre fog vonatkozni.
A törvény megtiltja a képviselőknek mandátumuk idejére a tanácsadói tevékenységet, kivéve, ha azt ügyvédként teszik, valamint tilos lesz új hivatalos tevékenységbe fogniuk az öt év alatt. Az adócsalásról szóló új törvénytervezet pedig megszigorítja a büntetéseket, s az elévülés idejét az eddig háromról hat évre emeli.
