A nemzetiséghez tartozók a szükséges feltételek hiányában nem tudnak élni a számukra biztosított nyelvi jogokkal – állapította meg az alapvető jogok biztosa.
Az anyanyelv a nemzetiségi hovatartozás legfőbb ismertetőjegye, az identitás, az önazonosság alapvető eleme. Az Alaptörvény és számos jogszabályi rendelkezés biztosítja, hogy a nemzetiséghez tartozók anyanyelvüket használhassák hivatalos ügyeik intézése során. Az alapvető jogok biztosa hivatalból indított vizsgálata azonban feltárta, hogy a nemzetiségi önkormányzatok – még ott is, ahol jelentős nemzetiségi lakosság él – túlnyomórészt magyar nyelven működnek, miközben egyik elsődleges feladatuk éppen a nemzetiségi nyelv és hagyományok megőrzése és átörökítése lenne. Ebben nemcsak a nyelvismeret hiányának van szerepe, hanem annak is, hogy a velük kapcsolatban álló állami szervek, bíróságok és helyi önkormányzatok nem készültek fel a nemzetiségi nyelvű kommunikációra, nem állnak rendelkezésre a nemzetiségi nyelvű formanyomtatványok sem.
Az utóbbi két évtizedben kiépült a nemzetiségi oktatás rendszere, ám a nemzetiségi nyelvtudás szintje mégis jellemzően csak a napi érintkezéshez elegendő, azonban kevés a szaknyelvi ismereteket is igénylő hivatali ügyintézéshez. 2014-től a népszámlálási adatokat alapul véve számos helyi önkormányzat – a nemzetiségi önkormányzatok kérésére – köteles lesz nemzetiségi nyelven is kihirdetni rendeleteit, közzétenni közleményeit, illetve gondoskodnia kell jegyzőkönyveinek fordításáról is. Szabó Máté ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyelvi jogok érvényesítése iránti igényeket várhatóan erősíteni fogja a nemzetiségi törvény hatályának kiterjesztése a külföldi állampolgárokra. E változásokra anyagi források hiányában sem a közigazgatási hatóságok, sem a helyi önkormányzatok nem tudtak eddig felkészülni, ezért a biztos kormányzati intézkedéseket kezdeményezett.
A 2014. évi választásokat követően nemzetiségi képviselők és szószólók is részt vehetnek az Országgyűlés munkájában. Az ombudsman emiatt a Házszabály kiegészítését is javasolja a nemzetiségi nyelvhasználatot garantáló rendelkezésekkel.
