Az Európai Bíróság elé viszi Brüsszel Magyarországot az étkezési és szabadidős utalványokkal és üdülési csekkekkel kapcsolatos hazai szabályozás miatt, a harmadik szakaszba léptetve ezzel az ügyben folyó kötelezettségszegési eljárást.
Az Európai Bíróság elé kerül az étkezési és szabadidős utalványokkal és üdülési csekkekkel (Szép kártya és Erzsébet utalványok) kapcsolatos magyar szabályozás. A testület csütörtökön jelentette be a hírt egyéb kötelezettségszegési eljárásokat érintő döntésekkel egyetemben.
A Bizottság megítélése szerint a 2012. január elseje óta hatályban lévő, általa korlátozónak minősített szabályozás ellentétes a letelepedés szabadságának és a szolgáltatások szabad nyújtásának az EU alapszerződésében rögzített elveivel és a 2006-ban hatályba lépett szolgáltatási irányelvvel sincs összhangban.
A testület közleményében emlékeztet rá, hogy Magyarország 2011-ben módosította a munkáltatók által a munkavállalók számára nyújtott – béren kívüli juttatásnak minősülő, és így kedvező adóügyi és társadalombiztosítási elbírálás alá eső – (hideg és meleg) étkezési, szabadidős és üdülési utalványok kibocsátására vonatkozó szabályozást.
Az említett szabályozás 2012. január 1-jén, jelentős átmeneti időszak vagy intézkedések nélkül lépett hatályba. Korábban nem írtak elő egyedi feltételeket sem a munkáltatók által a munkavállalók számára nyújtott hideg és meleg étkezési utalványok kibocsátására, sem pedig formájára vonatkozóan.
Brüsszel érvelése szerint az új szabályozás monopóliumot biztosít egy közalapítvány számára azoknak a (papír alapú és elektronikus) hideg, valamint a papíralapú meleg étkezési utalványoknak a kibocsátására, amelyeket a munkáltatók juttatnak munkavállalóik számára. A szabályozás továbbá rendkívül szigorú feltétekhez köti a béren kívüli juttatásnak minősülő meleg étkezési, szabadidős és üdülési utalványok kibocsátását, amelyek már kizárólag csak elektronikus formában adhatók ki.
A szóban forgó új szabályozás több olyan szereplő kizárásához vezetett, amelyek már évek óta jelen voltak a béren kívüli juttatásnak minősülő (hideg és meleg) étkezési utalványok kibocsátásának piacán, továbbá megnehezítette új szereplők piacra lépését és lehetetlenné tette a szabad szolgáltatásnyújtást.
A testület úgy véli, hogy az új monopólium bevételeinek szociális célú kiadásokra történő felhasználása nem indokolhatja a bevezetett korlátozásokat. EU-források hangsúlyozzák, hogy egyes sajtójelentésekkel ellentétben a Bizottság nem vonja kétségbe a béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó szociálpolitikai célokat.
Az Európai Bizottság még 2012 júniusában indította el az ügyben a kötelezettségszegési eljárást, aminek most a harmadik szakaszba léptetéséről határozott.
A munkáltatók által a munkavállalóknak nyújtott, kedvező adóügyi és társadalombiztosítási elbírálás alá tartozó béren kívüli juttatások terén 2012 januárja óta alkalmazandó új magyar szabályozás a Bizottság szerint mesterségesen felosztja a piacot az alábbiak szerint:
- a SZÉP kártya: meleg étkezési, üdülési és szabadidős utalványok céljára szolgáló elektronikus kártya, amelynek a kibocsátása különösen korlátozó feltételek szerint történik (az elmúlt évben legalább 100 000 darab bankkártya kibocsátása, 2 év tapasztalat a magyar jog szerinti, béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, iroda minden 35 000 főnél több lakosú településen, fióktelepek kizárása…), és így ténylegesen csak három pénzügyi intézmény számára tarja fenn a piacot;
- a monopólium keretében kibocsátott Erzsébet utalványok: papíralapú vagy elektronikus, hideg és meleg étkezési utalványok, amelyek jogilag egy közalapítvány számára tartják fenn a (papíralapú vagy elektronikus) hideg étkezési utalványok és a papíralapú meleg étkezési utalványok piacát.
A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozásai a testület szerint abban az esetben nyilváníthatók összeegyeztethetőnek az alapszerződéssel és a szolgáltatási irányelv bizonyos rendelkezéseivel, amennyiben megkülönböztetésmentesek, közérdeken alapuló kényszerítő okkal indokolhatók, szükségesek és arányosak.
Magyarország azzal érvelt, hogy a korlátozásokat egyrészt a fogyasztók, valamint a szolgáltatások nyújtóinak és igénybevevőinek védelme (SZÉP kártya), másrészt pedig szociálpolitikai célok és az adórendszer koherenciája (Erzsébet utalvány) indokolja.
Noha az említett célkitűzések önmagukban véve közérdeken alapuló kényszerítő okokként ismerhetők el, a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések túllépik az elérni kívánt közérdekű célok garantálásához szükséges és arányos mértéket, és a szóban forgó közérdekű célkitűzések kevésbé korlátozó rendelkezések révén is elérhetők.
„A Bizottság nem vitatja, hogy az Erzsébet utalvány szociális célokat valósít meg a leginkább rászorulók javára, és azt sem, hogy Magyarországnak jogában áll meghatározni a szociálpolitika finanszírozásának módját” – áll a testület közleményében.
Második szakaszban az eljárás az ipari kibocsátás miatt
A Bizottság csütörtökön indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptette a Magyarországgal szemben az ipari kibocsátásról szóló uniós szabályok átvételére vonatkozó határidő túllépése miatt indult kötelezettségszegési eljárást.
A testület indoklással ellátott véleményében arra sürgeti a magyar hatóságokat, hogy részletezzék, miként ültetik át az ipari kibocsátásra vonatkozó uniós szabályokat a hazai jogrendszerbe. Az ipari kibocsátásokról szóló új direktíva részben felváltja, részben pedig frissíti az ipari tevékenységből származó szennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó szabályokat. Az irányelvet 2013. január 7-ig kellett átvenniük a tagországoknak.
Miután Magyarország nem vette át az előírt határidőre a jogszabályt, a Bizottság idén január végén hivatalos felszólító levelet küldött Budapestnek, elindítva ezzel a kötelezettségszegési eljárást. Hazánknak most két hónapja van a cselekvésre, ellenkező esetben Brüsszel az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.