A kormány a brüsszeli kritikák hatására elfogadta és az igazságügyi miniszter pénteken be is nyújtotta az Országgyűlés elé az alaptörvény ötödik módosítását, amely október 1-jével lépne hatályba – tájékoztatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).
Közölték: kikerül az alaptörvényből az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye, továbbá a javaslat alapján az nem tartalmazná a bírósági ítéletek miatti különadó kivetésének lehetőségét sem. A harmadik vitatott kérdésről, a politikai reklámokról még folyik a konzultáció.
A tárca emlékeztet arra, hogy a negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban az Európai Bizottság május 2-án három adminisztratív levelet intézett a magyar kormányhoz, amelyben észrevételeket fogalmazott meg a rendkívüli adók kivetésével, a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámra vonatkozó korlátozással kapcsolatban.
A magyar kormány célja az ügyek lezárása anélkül, hogy a bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana, ezért június 7-én válaszolt az Európai Bizottságnak és jelezte, hogy a három észrevételből kettővel kapcsolatban kész a módosításra.
A KIM közlése szerint, bár több uniós tagállamban létezik az ügyáthelyezési gyakorlat, túl sok alaptalan kritika érte emiatt a magyar igazságszolgáltatás egészét, annak függetlenségét, ezért a kormány úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségére vonatkozó rendelkezést. A bíróságok aránytalan terhelését és az ügyek elhúzódását szervezeti és szerkezeti átrendezéssel, törvényi szinten fogják kezelni – erősítették meg.
Az alaptörvényből kikerülhet az a bekezdés is, amely azt rögzíti, hogy ha váratlan fizetési kötelezettsége támad a magyar kormánynak – akár az Alkotmánybíróság, akár az Európai Bíróság, akár pedig valamilyen más bírósági vagy jogalkalmazó szerv döntése következtében -, és nincsenek rá források, azt különleges adó kiszabásával finanszírozza az állam. Ezt a kérdést is törvényi szinten, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben szabályoznák, amelynek módosítását pénteken szintén benyújtotta a kormány a parlamentnek.
A javaslat alapján a törvénybe bekerülne egy új rendelkezés: amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, olyan kiadások megjelenése esetén, amelynek teljesítésére a költségvetésben szereplő, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekben nem elegendők, a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy meghatározott intézkedéseket hajtson végre. Ilyen intézkedés lehet például az előirányzat-átcsoportosítás vagy rendkívüli intézkedések, a zárolás. A kabinetnek arra is lehetősége lenne, hogy javaslatot tegyen adók, illetékek megállapítására.
A benyújtott alaptörvény-módosítás felruházni javasolja a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének feladatával, így azt nem valamely önálló, az alaptörvényben nem nevesített szerv, hanem az MNB látná el. Az MNB elnöke rendeletet alkothatna a módosítással megállapított új feladataival kapcsolatban is, amely – függetlenül attól, hogy a központi banki vagy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével összefüggő feladatkörében adja azt ki – továbbra is a hatályos alaptörvényi szabályozással megegyező helyet foglalna el a jogforrási hierarchiában.
A módosítás egyúttal hatályon kívül helyezi a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó hatályos rendelkezést – áll a KIM közleményében.
A javaslatban a kormány a fentiek mellett az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre egyedi ügyben alkalmazott jogszabállyal összefüggő normakontroll-eljárásában a 30 napos határidő 90 napra történő meghosszabbítását is kezdeményezi.
