Amerikai hírszerző szervek széleskörű “adatbányászatot” végeztek a legnagyobb internetes szolgáltatók közé tartozó kilenc cégnél, aminek eredményeképpen magán e-mailek, chatek, fotók és egyéb kommunikációs anyagok kerültek a birtokukba – közölte egy titkos dokumentumra hivatkozva csütörtökön az amerikai The Washington Post és a brit The Guardian című napilap internetes kiadásában.
Az elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott program keretében 2007, vagyis George W. Bush elnöksége óta hozzáfér a Microsoft, a Yahoo, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype, a YouTube és az Apple központi szerveréhez. A programot 2012 decemberében, Barack Obama újraválasztása után meghosszabbították.
Az érintett cégek vezetői tagadták ezt az együttműködést. James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) csütörtökön azonban elismerte az adatbányászás tényét, de közleményében rámutatott: az a törvény, amely lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy kommunikációs adatokat gyűjtsenek internetes szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai személyek célba vételét engedélyezi.
Az adatbányászattal kapcsolatos információk nyilvánosságra kerülése előtt a sajtóban arról jelentek meg beszámolók, hogy az FBI kérésére kiadott titkos bírósági végzés alapján a Verizon telekommunikációs cég április 25. és július 19. között naponta szolgáltatja be a telefonhívások adatait az elektronikus megfigyelésre szakosodott NSA-nek.
Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési eseti bizottságának elnöke kijelentette, hogy a nyilvánosságra került bírósági végzés az 2006 óta folytatott gyakorlat része, és nem több, mint az eljárás három hónappal történő meghosszabbításának engedélyezése. Vezető kormányzati és kongresszusi tisztségviselők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a híváslistáknak a biztonsági szervek általi begyűjtése – a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás nyomán elfogadott, úgynevezett Patriot törvény alapján – legitim és a törvényhozás által jóváhagyott eljárás.
Clapper, aki 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordinálja, közleményében pontatlannak nevezte a The Washington Post és a The Guardian állításait, ugyanakkor nem részletezte, hogy ezt mire érti. Szerinte a lapok kulcsfontosságú információkat mellőztek.
Feloldotta a telefonbeszélgetések adatainak gyűjtésére vonatkozó felhatalmazás több részletét, mert az amerikaiaknak ismerniük kell a program korlátait – mondta. Ezek közé tartozik, hogy egy különleges bíróság háromhavonta felülvizsgálja az eljárást, és a testület csak egyértelmű gyanú esetén engedélyezi a kormánynak a begyűjtött anyagok konkrét vizsgálatát.
Az amerikai kémfőnök “elítélendőnek” nevezte az internetes hírszerzési anyaggyűjtés leleplezését. A Verizon cégen keresztül folytatott telefonhívások adatainak titkos lehívásáról szóló dokumentum kiszivárogtatásáról pedig azt állította: az tartós és visszafordíthatatlan károkat okozott az ország azon képességének, hogy a fenyegetésekre reagáljon.
Ron Wyden demokrata szenátor, a felsőház hírszerzési bizottságának tagja csütörtökön nyilvánosságra hozott egy videót, amelyben egy meghallgatáson a témába vágó kérdéseket tett fel James Clappernek. “Gyűjt-e az NSA bármifajta adatot az amerikaiak millióiról vagy százmillióiról?” – tudakolta a szenátor a videó tanúsága szerint a hírszerzési igazgatótól. “Nem, uram” – válaszolta Clapper. “Nem tesz ilyet? Tudatosan nem. Vannak olyan esetek, amikor talán, véletlenül gyűjthet, de tudatosan nem” – felelt a megismételt kérdésre James Clapper.
A The New York Times csütörtökön, internetes kiadásának szerkesztőségi cikkében azt hangoztatta, hogy a Fehér Ház a több millió Verizon-előfizető telefonbeszélgetési adatainak begyűjtése miatt “teljesen elvesztette hitelét”. “Obama úr bebizonyítja azt a közhelyet, hogy a végrehajtó hatalom fel fog használni minden neki megadott hatalmat, és nagyon valószínű, hogy vissza is fog élni vele” – hangsúlyozta vezércikkében a liberális lap, amely a közelmúltig rokonszenvvel viszonyult Obamához. “Ez az egyik oka annak, hogy már régóta amellett érvelünk: a Patriot törvény meggondolatlannak bizonyult a szükségtelen és túlságosan széles megfigyelési hatáskör elrendelésében.”
