kormány döntött a polgári perrendtartás új szabályainak elkészítéséről, egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő, az anyagi jogok hatékony érvényesítését biztosító polgári perjogi törvénykönyv megalkotásáról. A tudomány jeles képviselőiből, állami vezetőkből és a jogi hivatásrendek vezetőiből álló Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság a törvény koncepcióját és téziseit 2014. második negyedévére dolgozza ki és ezt követően széles körű szakmai és társadalmi vitára kerül sor, majd a kész javaslatot a tervek szerint 2016 végén vitatja meg a kormány és 2017-ben tárgyalja az Országgyűlés.
A kormány az Alaptörvény elfogadásával új alapokra helyezte a közjogi berendezkedést, újraszabályozta a bíróságok igazgatását, a bírósági szervezetrendszert és szinteket, valamint javaslatára új Büntető és Polgári Törvénykönyvet fogadott el az Országgyűlés. A hatékony igazságszolgáltatás megvalósításának utolsó lépcsőfoka az új büntető- és polgári perrendtartási szabályok megalkotása.
A jelenleg hatályos Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény Magyarország legrégebbi kódexe, az államszervezeti és társadalmi változások miatt eddig tíz nagyobb és több mint száz kisebb módosításon esett át. Egy új polgári perjogi törvénykönyv megalkotására azonban nemcsak azért van szükség, hogy megfeleljen a kor kihívásainak, hanem azért is, mert a perrendtartásra hárul az anyagi jogi normák érvényesülésének biztosítása. A kormány célja, hogy az új polgári perrendtartás szabályozása a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthető, összefüggő és a technika vívmányaira is figyelemmel lévő legyen, megkönnyítve ezzel az állampolgárok és a szakma helyzetét is.
Az új polgári perrendtartás előkészítése egy már korábban bevált, az új Polgári Törvénykönyv elfogadásának előkészítése során alkalmazott intézményi kereteket követi. A jogszabály előkészítését a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság, a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság, és a munka és témabizottságok végzik. A Főbizottság a munka- és témabizottságok javaslatai és a Szerkesztőbizottság előterjesztése alapján döntést hoz a koncepcionális súlyú kérdésekben. A Szerkesztőbizottság az elvi jelentőségű kérdésekben döntést, illetve mandátumot kér a Főbizottságtól, irányítja és koordinálja a munka- és témabizottságok tevékenységét, és ennek alapján előterjesztéseket készít a Főbizottságnak, emellett kodifikálja a Főbizottság állásfoglalásán és a munka- valamint témabizottságok javaslatain alapuló koncepció normaszövegét.
A Főbizottság és a Szerkesztőbizottság elnöki tisztségét dr. Németh János professzor tölti be, aki mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek számára elismert szaktekintély. A munkába bevonják valamennyi hivatásrend képviselőjét, így a gyakorlati szakembereket is.
