Az alaptörvény negyedik módosításának nagy része összhangban áll vagy összeegyeztethető az európai normákkal és sztenderdekkel – részben, ha megfelelően értelmezik azokat -, és néhány része támadható – derül ki a Martonyi János külügyminiszter által felkért külföldi szakértők jelentésének összegzéséből.
Francis Delpérée szenátor, a Louvaini Katolikus Egyetem emeritus professzora, a Nemzetközi Alkotmányjogi Akadémia elnöke, Pierre Delvolvé akadémikus, a Párizsi Panthéon-Assas Egyetem emeritus professzora és Eivind Smith, az Oslói Egyetem Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézetének egyetemi tanára, a Norvég Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének elnöke, a Nemzetközi Alkotmányjogi Szövetség alelnöke által készített szakvélemény kedden jelent meg a Külügyminisztérium honlapján.
A kormany.hu oldalon közzétett dokumentum összegzése szerint az alaptörvény negyedik módosításának rendelkezései közül összhangban áll az európai normákkal és sztenderdekkel, vagy összeegyeztethető azokkal a házasság meghatározása, az alkotmánymódosítások felülvizsgálata, a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök nyilatkozat formájában való felsorolása, amennyiben azok nem tartalmaznak új meghatározást. A szakértők szerint szintén ebben a körbe tartoznak a módosítás rendelkezései az egyházak elismerése és jogállása, a politikai reklám szabályozása, a felsőoktatási intézmények és a szakmai tevékenységüket tanulmányaik után külföldön folytatni kívánó hallgatók pénzügyi támogatási rendszerének szabályozása, a lakhatáshoz való jog és a közterület elfoglalásának jogellenessége és az alkotmánybíráskodás vonatkozásában.
Az összegzés szerint megfelelő módon értelmezve összhangban áll vagy összeegyeztethető a családi kapcsolat meghatározása, amennyiben az nem zárja ki a házasság és a szülő-gyermek viszonyon kívüli kapcsolatot sem, továbbá a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök elévülése, amennyiben nem nyitnak új elévülési határidőt, ha az már lezárult.
Szintén ebbe a kategóriába sorolták a szakértők az egykori kommunista vezetők személyes jellegű adatainak közzétételét, amennyiben tiszteletben tartják az ártatlanság vélelmét és a magánélet védelméhez való jogot. Összhangban áll az európai normákkal az egykori kommunista vezetők számára megítélt nyugdíjak és más juttatások csökkentése, amennyiben az így megtakarított összegeket az áldozatok kártalanítására használják fel, és így a csökkentés egy tulajdon közérdekből való elvételének tekinthető. Szintén összeegyeztethető az európai normákkal megfelelő módon értelmezve a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása az emberi méltóságot, az etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságot ért sérelem esetén, amennyiben ez mindenképpen szükséges az alapjogok védelméhez, valamint az igazságszolgáltatás szervezése, amennyiben az ügyek áthelyezése egy bíróságról egy ugyanolyan bíróságra objektív kritériumok alapján történik.
A szakértők szerint az európai normák és sztenderdek kapcsán támadható a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök el nem évülésének kimondása, amennyiben azok már korábban elévültek, a kommunista rendszer alatt tanúsított magatartásokkal kapcsolatos állításokra vonatkozó tűrési kötelezettség, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása a magyar nemzet és a nemzeti közösség kapcsán, amely fogalmak nem elég világosak a szakértők szerint.
Martonyi János külügyminiszter április 15-én szóban, majd április 29-én írásban is bejelentette: nemzetközileg elismert alkotmányjogászokat kért fel annak érdekében, hogy formáljanak véleményt az alaptörvény negyedik módosításáról, amelyet a későbbiekben fel lehet használni érvelésükben, és akár az ezzel kapcsolatos törvényalkotás során is.
