A közbeszerzési törvény közel másfél éve lépett hatályba, s a tapasztalatok szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az eljárás egyszerűbb lett, számos magyar kkv került ki nyertesként. A törvénynek vannak viszont gyenge pontjai is, mint például az üzleti titokká minősítés, illetve a hiánypótlások túl szigorú szabályozása. Az új törvény által hozott változások összességében hasznosak, de a vitás pontok további korrekciót tesznek szükségessé. A közbeszerzéssel kapcsolatos gondok egy része ugyanakkor túlmutat a törvény keretein – foglalta össze a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértői.
Megfelelően módosult a közbeszerzések új szabályozása, a másfél éve hatályba lépett közbeszerzési törvény (Kbt.) beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Egyszerűbbek lettek az eljárások, kevesebb az adminisztráció, ráadásul az eljárások során számos magyar kisvállalkozás kerül ki nyertesként.
Mi minősülhet üzleti titoknak?
A jogszabály 80. §-a utalást tartalmaz a Ptk.-ban meghatározott üzleti titok fogalomra, így elvileg egyértelmű kellene legyen, hogy mi minősülhet üzleti titoknak. A gyakorlatban azonban sajnálatos módon ez nem így van.
“A fenti jogszabályhelyben foglalt rendelkezés alapvetően jó. Ugyanakkor a szabály gyakorlati alkalmazása aggályokat vet fel, mert mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők hajlamosak a hivatkozott jogszabályhelyet “túlságosan tágan” értelmezni, amely azt eredményezi, hogy a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat gyakorlatilag teljes egészében – a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő neve, cégadatai, illetve az értékelési szempontok kivételével – titkosítható. A gyakorlatban tapasztalt problémák kiküszöbölése érdekében célszerű lenne a jogszabály további részletezését, pontosítását fontolóra venni” – mondják a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértői. Példával illusztrálva: volt olyan ajánlattevő, aki aláírási címpéldányt, vagy a cégkivonatát is üzleti titokká minősítette, amit az ajánlatkérő “jóváhagyott” – mondta dr. Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere. Ugyancsak aggályos, hogy az üzleti titokká minősített dokumentumokat az esetleges jogorvoslati eljárás során a versenytárs ajánlattevő – aki adott esetben éppen a másik ajánlattevő részvételi jelentkezésének érvényességét vitatja – nem ismerheti meg, amely alkalmas a jogorvoslati jog csorbítására – tette hozzá Kovács.
Indokolatlan a hiánypótlás szigorúsága
“Ésszerűtlennek tűnik a törvény 67. paragrafusában megfogalmazott rendelkezés, amely azt is kimondja, hogy hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. Vagyis, ha a pályázó bevon egy alvállalkozót, akivel kapcsolatban hiánypótlásra szólítják fel, nem nevezhet meg olyan új alvállalkozót (gazdasági szereplőt), akit eredetileg nem szerepeltetett a részvételi jelentkezésében. Akkor sem, ha adott esetben a szakmai követelményeknek az új alvállalkozó jobban megfelelne. Ezt a korlátozást, különösen a részvételi szakaszban aránytalan és szükségtelen korlátozásnak tartjuk.” – mondta dr. Németh Sándor a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.
Az egyszerűbb eljárások mellett mindenképpen pozitív, hogy az új Kbt. a korábbinál jobban hangsúlyozza az alapelveket – így az egyenlő bánásmódot vagy az esélyegyenlőséget. Az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. januári közleménye alapján tavaly az új törvény alapján kiírt közbeszerzések esetében 10 közül 8-at hazai kkv-k nyertek meg, a nemzeti eljárásrendben lefolytatott tendereken pedig a győztesek 90%-a magyar cég. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a törvény maga nem tehet különbséget a pályázók között ilyen kritériumok szerint, és nincs is benne olyan passzus, amely azt célozná, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljenek a magyar pályázók.
Jogérvényesítés akár három nap alatt
A felszínes szemlélőnek a közbeszerzésekről a sokáig húzódó eljárások, az eljárásból kizárt jelentkezők, a folyamatosan megtámadott tenderek juthatnak először eszébe, illetve az, hogy ezek a viták folyamatosan megakasztják a közbeszerzések folyamatát. Azonban a kép ennél jóval árnyaltabb, a jogorvoslat például sok esetben nem akasztja meg az eljárás menetét, az ettől függetlenül folyhat zavartalanul.
Az eljárás során az ajánlatkérőnek több lehetősége is van jogai érvényesítésére. Azt követően, hogy tudomást szerzett a vélt jogsértő intézkedésről, három munkanapon belül lehetősége van a pályázóknak az ajánlatkérő előtti előzetes vitarendezésre. Ennek nagy “vonzereje”, hogy ingyenes, és az elbírálása viszonylag gyors, hiszen három munkanapon belül döntés születik. Ezek után – illetve akár ezt a lépést ki is hagyva – lehet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordulni. Ez esetben azonban már igazgatási szolgáltatási díjjal is kell számolni, amely a közbeszerzés értékének függvényében jelentős, akár 50 millió forint összegű is lehet. A díj nem jár vissza, amennyiben a KDB nem ad helyt a jogorvoslatot kérő kérelmének. A jogorvoslati kérelmek számának ésszerű keretek között tartása érdekében került a vonatkozó kormányrendeletbe a korábbinál lényegesen magasabb összegű eljárási díj. A jogorvoslati eljárás esetében általában 15-30 napon belül várható eredmény, attól függően, hogy sor kerül-e tárgyalás tartására vagy sem. Amennyiben a jogorvoslatot kérő a KDB döntését kedvezőtlennek tartja, azt bíróságon támadhatja meg. Ez utóbbi eljárásban viszont már számolni kell a bírósági ügyintézés elhúzódásával.
A korábbi közbeszerzési törvény megújítása már régóta időszerű volt, a mostani szabályozás az alapelveket tekintve előrelépés, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok alapján további korrekciók megtétele indokoltnak tűnik. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a közbeszerzések körüli problémák egy részét nem kizárólag a Kbt. hivatott megoldani, hiszen a konkrét közbeszerzés és annak tárgya, mint komplex vállalkozási eredmény lényegesen meghaladja a Kbt. szabályozási körét. A verseny minél szélesebb körű biztosítása szolgálhatja csak az ajánlatkérő érdekét, a piaci szereplők számára hosszú távon pedig a korrekt ajánlattétel lehet csak kifizetődő.
