Az alapjogi biztos szerint a 2013. április 1-jétől hatályos negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy azok nem felelnek meg bizonyos formai, illetve eljárási feltételeknek, ezért az Alaptörvény kifejezett felhatalmazása alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál azok felülvizsgálatát.
Szabó Máté ombudsmanhoz több olyan beadvány is érkezett, amelyben az Alaptörvény 2013. március 11-én elfogadott és 2013. március 25-én kihirdetett negyedik módosítása egyes rendelkezéseinek Alkotmánybíróság előtti felülvizsgálatának kezdeményezését kérték. Több beadványozó hasonló tartalmú felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosítását a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül, ennek kezdeményezésére a kihirdetéstől számított harminc napon belül pedig az alapvető jogok biztosa is jogosult.
A biztos a beadványok érveit felhasználva úgy vélte, hogy a negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései ellentétesek az Alaptörvény korábban megalkotott szakaszaival, illetve sérültek az elfogadásra, megvitatására vonatkozó garanciális szabályok is. A jogalkotási eljárás Alaptörvénybe ütköző hibája mellett formai hiba (közjogi érvénytelenség) az is, amikor az alaptörvény-módosítás következtében belső ellentmondás keletkezik az Alaptörvényben, így az indítvány ezekre is kiterjed.
Az ombudsman szerint súlyosan aggályosak az alaptörvény-módosítás azon elemei, amelyek esetében az Országgyűlés egy korábbi alkotmánybírósági döntésben az Alaptörvény alapján kifejtett elvi tételt kíván felülírni, „felülalkotmányozni”. Ilyenek az Alaptörvényben rögzíteni kívánt életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma, a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának kormányzati felügyelet alá rendelése, az egyházügyi szabályozás, a visszamenőleges hatályú, a büntetőjogi elévülést kizáró egyes rendelkezések és a politikai reklámok szabályozása a választási kampányban. Bizonytalanságot okoz továbbá a jogalkalmazásban a korábbi alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezése is.
Az ombudsmani indítvány kitér arra is, hogy az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseiről nem folyt plenáris vita, ami Szabó Máté álláspontja szerint súlyos eljárási hiba.
Az ombudsman által benyújtott indítványról az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.
