Májustól új szabályok alapján büntetik az önkényuralmi jelképek használatát: a parlament hétfőn az Alkotmánybíróság (Ab) döntésével összhangban úgy határozott, hogy a korábbi általános tilalomnál szűkebben állapítja meg a büntetendő magatartásokat.
A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása szerint azt üldözik majd, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot.
Így rendelkezik majd a július 1-jén életbe lépő új Btk. is.
A módosítást minden frakció támogatta, mindössze hat képviselő – a fideszes Demeter Ervin, a jobbikos Novák Előd, valamint a független Schiffer András, Szél Bernadett, Szilágyi Péter és Vágó Gábor – szavazott a minősített többséget igénylő részek ellen.
Az Ab februárban április 30-i hatállyal semmisítette meg a hatályos büntetőkódex azon rendelkezését, amely az önkényuralmi jelképek használatát tiltotta. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az általános tilalom aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
A testület ugyanakkor megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálása az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen.
Az április végi határidőt azért jelölték ki az alkotmánybírák, hogy időt adjanak a jogalkotónak az új szabályozás kidolgozására.
Navracsics Tibor igazságügy-miniszter március végén nyújtotta be Btk.-módosító javaslatát. Indoklásában azt írta: a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök mély és fájdalmas sebeket hagytak, ezért ezek jelképeinek tiltása mindaddig időszerű, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit e diktatúrák jelképeit viselők kínoztak meg.
Az indítvány azonban az eddiginél szűkebben határozza meg a büntetendő magatartások körét: általános tiltás helyett az önkényuralmi jelképeknek a köznyugalom megzavarására alkalmas terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét szankcionálja.
A kormány a javaslat kidolgozásakor az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát is figyelembe vette.
A törvényjavaslathoz csak ellenzéki módosító indítványok érkeztek. Mivel ezeket az előterjesztő nem támogatta, a parlament hétfőn elfogadhatta a Btk.-módosítást, ami azért lényeges, mert így az hatályba léphet április 30-án, az eddigi tilalom megszűnésekor.
