Európában számos helyen van jogi lehetőség az ügyek más bíróságokra történő áthelyezésére – mondta az Országos Bírói Tanács (OBT) soros elnöke egyebek mellett a testület keddi budapesti ülését követő sajtótájékoztatón.
Fazekas Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományos munkarendben fel nem dolgozható “megaügyek” kezelésének problémája nem csak Budapesten, de számos más európai nagyvárosban is felmerült.
Példaként említette Hollandiát, ahol korábban úgynevezett “megaügyi biztos” is tevékenykedett, aki a “kormányzat embereként” dönthetett ügyekben más bíróságok kijelöléséről.
Közölte, ez az intézmény “nem gyökér nélkül való”, és a magyar jogban már 2011 márciusában megjelent; akkor a – bíróságok központi igazgatását végző – Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke a Legfelsőbb Bíróság felé élhetett ilyen javaslattal. Tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszékről (melynek jelenleg ő az elnöke) akkor 12 ügyet helyeztek át. Megjegyezte: ez akkor senkinek nem okozott problémát.
Tájékoztatása szerint ez az áthelyezési jogkör 2012-től került át az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez. Jelezte: az OBH-nak az általa vezetett OBT a felügyeleti testülete, tehát ők ellenőrzik a döntéseit, határozatait.
Fazekas Sándor erre utalva elmondta, az OBT egyik fontos jogosítványa, hogy meghatározza azokat az elveket és szempontokat, amelyek alapján az OBH elnöke más bíróságot jelölhet ki egy ügy tárgyalására.
Az elmúlt egy évet értékelő beszámolójában arról beszélt, hogy a mintegy 2900 bírót képviselő OBT az egyik legdemokratikusabban működő intézmény, melynek választott tagjai a teljes bírói kart képviselik.
Elmondta, a 15 tagú, önálló költségvetésű, független testületben 7 járásbíró, 5 törvényszéki bíró, egy ítélőtáblai bíró és egy közigazgatási bíró foglal helyet, valamint a Kúria mindenkori elnöke.
Az OBT-nak – amellett, hogy az OBH felügyeleti testülete – jelenleg 24 önálló jogköre van,ezek között véleményező, ellenőrző, döntéshozó, indítványozó vagy egyetértési jogot gyakorló.
