Több mint 23 ezer ember vált bizonyíthatóan vagy vélhetően emberkereskedők áldozatává az Európai Unióban 2008 és 2010 között – tartalmazza az Európai Bizottság hétfőn közzétett, a témával foglalkozó első jelentése.
A bizottság szerint a vizsgált időszakban 18 százalékkal emelkedett az Európai Unióba becsempészett és ott “áruba bocsátott” emberek száma, miközben egyre kevesebb bűnöző kerül rács mögé, az ilyen ítéletek száma 13 százalékkal csökkent. Ám könnyen lehet – fogalmazott Cecilia Malmström belügyi biztos -, hogy a statisztikai adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik.
A bizottság adatai szerint Magyarországon 2008-ban 10, 2009-ben 9, 2010-ben pedig ismét 10 ember vált emberkereskedők áldozatává. Százezer lakosra vetítve ez 0,1 főt jelent, ami az egyik legalacsonyabb arány az egész Európai Unióban, vagyis Magyarországon arányaiban kevesebb ember válik emberkereskedelem áldozatává, mint például az ugyancsak 10 millió lakosú Portugáliában, Csehországban vagy Belgiumban.
“Hihetetlennek tűnik, hogy szabad és demokratikus Európai országainkban 23 600 embert megfoszthatnak szabadságától, kizsákmányolhatnak és haszonért cserébe adhatnak el, mint holmi árucikket. De ez a szomorú igazság, ebben a percben is férfiakat, nőket és gyerekeket adnak el, hogy aztán szexre, vagy kemény munkára kényszerítsék őket a mezőgazdaságban, az építő- vagy a textiliparban. Házasságba kényszerítik őket, cselédet csinálnak belőlük, koldulniuk kell, vagy szerveiket kioperálják és eladják” – ismertette a jelentés részleteit Malmström.
A brüsszeli testület emlékeztet, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tavaly júniusi becslése szerint világszerte 20,9 millió embert kezelnek kényszermunkásként, beleértve azokat is, akiket prostitúcióra kényszerítenek. Az áldozatok közül 5,5 millió kiskorú. Az ILO szerint az EU-ban 880 ezer embert kényszerítenek munkára.
A bizottság mindemellett aggodalmának ad hangot amiatt is, hogy az április 6-án lejárt határidőig az EU 27 tagállama közül mindössze hat – mások mellett Magyarország – ültette át maradéktalanul belső jogrendjébe az emberkereskedelem-ellenes uniós irányelvet. A türelmi idő lejárt, ideje, hogy a tagállamok ne halogassák ezt tovább – jelentette ki Malmström.
Az irányelv értelmében a tagállamok azonos módon határozzák meg a bűncselekmény büntetőjogi tényállását és annak súlyosbító körülményeit, magasabb büntetési tételeket állapítanak meg, az áldozatokat pedig nem büntetik, ha kényszer hatására maguk is törvényt sértenek. Az irányelv lehetővé teszi, hogy emberkereskedelemmel vádolt uniós állampolgárok ellen más országokban elkövetett bűncselekmények miatt is eljárás induljon, valamint, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem eszközeit is bevessék ellenük a hatóságok, mint amilyen például a lehallgatás vagy másféle megfigyelés. Az uniós jogszabály mindemellett az áldozatokkal való bánásmód szabályait is lefekteti, különös tekintettel a gyerekekre.
A bizottság által közétett statisztikai adatok tanúsága szerint az emberkereskedők áldozatainak döntő többsége, több mint kétharmada, 68 százaléka nő, mintegy hatoda, 17 százaléka férfi, 12 százaléka kiskorú lány, 3 százaléka pedig kisfiú. Az áldozatok túlnyomó többségét, 62 százalékát szexuálisan kizsákmányolják, negyedüket, az áldozatok 25 százalékát pedig munkára kényszerítik. A vizsgált esetek túlnyomó többségében, 61 százalékában az áldozatok uniós országból származtak, a legtöbben Romániából és Bulgáriából. Az unión kívülről pedig Nigériából és Kínából került ki a legtöbb áldozat.
A bűnelkövetőkre vonatkozó adatok szerint a háromnegyedük, 75 százalékuk férfi. Az ilyen ügyekben bíróság elé állítottak túlnyomó többségét, 84 százalékát olyan bűncselekmény elkövetéséért ítélik el, amelyben az áldozatot vagy áldozatokat szexuálisan kizsákmányolják.
