A médiaalkotmány gyűlöletkeltés és kirekesztés tilalmára vonatkozó paragrafusának vélhető megsértése miatt indított vizsgálatot Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban, Ki ne legyen? címmel megjelent írásával kapcsolatban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa – erősítette meg a hatóság a Népszabadságban megjelent információkat csütörtökön.
A szóvivői iroda tájékoztatása szerint a sajtóorgánumban és annak internetes kiadásában, január 5-én megjelent cikkével kapcsolatban február 27-én indult az eljárás, amelyre negyven nap áll a hatóság rendelkezésére, de ez szükség esetén további harminccal hosszabbítható meg. Az eljárás lezárása után a médiatanács haladéktalanul nyilvánosságra hozza az ügyben hozott határozatát.
A médiaalkotmány kimondja: a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére vagy kirekesztésére.
Tájékoztatásuk szerint a jogszabály életbe lépése óta első alkalommal indul hatósági eljárás írott és online sajtótermékkel szemben a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényében foglalt, az alkotmányos alapjogokat védő előírások megsértése kapcsán, ezért a döntés az írott sajtóval kapcsolatos jogállami gyakorlat kialakítása szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír.
Mint írták, az önigazgatási rendben eljáró szakmai társszabályozó szervezetek az új médiatörvény két évvel ezelőtti életbelépése óta a jogállami normákat figyelembe véve minden problémát sikerrel kezeltek, ezért ilyen típusú hatósági vizsgálatra eddig egyetlen esetben sem volt szükség.
Bayer Zsolt szóban forgó cikkében az év eleji, szigethalmi késelésre utalva úgy fogalmazott: akiket megkéseltek “a gyáva, undorító, kártékony állatok”. Hozzátette: “a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (…) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. ( ) Állatok meg ne legyenek. ( ) Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!” – zárta írását Bayer.
Az írás pártok és civil szervezetek is élesen bírálták.
A publicista ezekre úgy válszolt, hogy szándékosan félreértették a mondatait. “Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (…) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” – fogalmazott második írásában Bayer Zsolt.