Az úgynevezett ügynöktörvény tavaly novemberi hatályba lépése óta először indítottak bírósági eljárást kedden Oroszországban nem kormányzati szervezet (NGO) ellen.
Az igazságügyi minisztérium a Golosz nevű nem kormányzati szervezet és vezetője ellen kezdeményezett szabálysértési eljárást, mert szerinte az egyik legismertebb választási jogvédő szervezet megsértette a jogszabály előírásait azzal, hogy nem vétette magát nyilvántartásba “külföldi ügynökként”.
Amennyiben a közigazgatási bíróság helyt ad a tárca keresetének, akár 500 ezer rubeles (csaknem 4 millió forintos) büntetést róhat ki a Goloszra. Lilija Sibanovára, a szervezet vezetőjére pedig 300 ezer rubelig terjedő (közel 2 és fél millió forint) pénzbüntetés vagy akár két év börtön várhat.
Sibanova az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács tagja. A testület tavaly több alkalommal bírálta a készülő ügynöktörvényt, és ellenezte annak elfogadását.
A Golosz a 2011 decemberében tartott parlamenti és a 2012 márciusi elnökválasztáson számos visszaélést tárt fel. A szervezet vezetői a jogszabály hatályba lépésekor bejelentették, hogy nem hajlandóak regisztráltatni a Goloszt külföldi ügynökként.
Oroszországban eddig egyetlen nem kormányzati szervezet sem vétette magát nyilvántartásba külföldi ügynökként.
A törvény azokra az Oroszországban működő nem kormányzati szervezetekre vonatkozik, amelyek politikai tevékenységet folytatnak és külföldi támogatásból tartják fenn magukat.
Az orosz főügyészség az igazságügyi minisztérium és az adóhivatal munkatársainak bevonásával március végén indította el az Oroszországban működő NGO-k tömeges ellenőrzését. A hatóságok emberei tekintélyes nemzetközi jogvédő, valamint kulturális tevékenységet folytató szervezeteket is felkerestek.
Grigorij Melkonyjanc, a Golosz másik vezetője azt kifogásolta: az igazságügyi tárca annak ellenére indított ellenük bírósági eljárást, hogy csak a múlt szerdán szólította fel őket az ügyészség a tevékenységüket igazoló papírok bemutatására. Másnap már a minisztériumban kellett megjelenniük, ahol jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy a hatóságok szerint a szervezet törvénysértést követett el.
A választási jogvédő szervezet képviselője cáfolta, hogy a Golosz politikai tevékenységet folytatna és közölte, hogy az ügynöktörvény hatályba lépése óta nem kaptak külföldi támogatást. “Az igazságügyi tárca feljelentésében 2008-ban beérkezett pénzekről van szó, a törvénynek azonban nincs visszamenőleges hatálya” – érvelt az orosz jogvédő.
Ismert orosz jogvédők attól tartanak, hogy a Golosz csak az első áldozata a jogszabálynak. Oleg Orlov, a Memorial vezetője szerint az ügynöktörvény betartatása miatt további NGO-k ellen indulhat eljárás.
