Az alapvető jogok biztosa szerint ellentétes a művészeti szabadsággal az, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alapító tagjai csupán egyetlen civil szervezetből kerülhettek ki. Alaptörvény-sértő az ombudsman szerint az is, hogy a művészeti akadémiáról szóló törvény lehetővé teszi az Akadémia számára, hogy maga határozza meg a tagság feltételeit. Szabó Máté ezért a művészeti akadémiáról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A Magyar Művészeti Akadémia egyesület 1992-ben jött létre és közel húsz évig működött társadalmi szervezetként. A 2011-ben megalkotott Alaptörvény változatlan névvel köztestület létrehozásáról rendelkezett, úgy fogalmazva, hogy „Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.” Ennek értelmében a Magyar Művészeti Akadémia mint egyesület megszűnt és megalakult mint köztestület. A törvény rendelkezése szerint a megalakításában csak a Magyar Művészeti Akadémia egyesület tagjai vehettek részt. Az MMA megkapta a Műcsarnok és a Pesti Vígadó tulajdonjogát, és több olyan jogosultsága is van, amellyel a művészetet, a kulturális közéletet befolyásolni tudja.
Egy civil szervezet fordult az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja felül az MMA-t létrehozó törvényt. A panasz alapján az ombudsman rámutatott, hogy a művészeti alkotást az államnak megjelenési formájától és tartalmától függetlenül, értéksemlegesen kell védenie. Az önmagában nem sérti a művészeti szabadságot, ha az államnak kulturális prioritásai vannak, de egyetlen irányzatot sem tekinthet kizárólagosnak, és tartózkodnia kell a művészet tartalmi értékelésétől. Ebből következik az, hogy a művészeti szabadságot megtestesítő köztestületnek semlegesnek és sokoldalúnak kell lennie.
A rá vonatkozó törvény alapján az MMA tagjai kizárólag egyetlen civil szervezetből (a Magyar Művészeti Akadémia egyesületből) kerülhettek ki, és nem volt arra lehetőség, hogy más művészi szervezetek tagjai is alapító tagok legyenek. Szabó Máté hangsúlyozta, hogy nincs akadálya annak, hogy egy civil szervezet tagjai az MMA tagjaivá váljanak, az viszont sérti a művészeti szabadságot, ha a semlegességet és sokoldalúságot megtestesíteni hivatott köztestület alapító tagjai kizárólag egyetlen, törvényben nevesített civil szervezet tagjaiból kerülnek ki. Erre tekintettel az ombudsman kérte annak a szabálynak a megsemmisítését, amely alapján az alapító tagok az MMA rendes tagjai, valamint a további tagok megválasztásának módját előíró rendelkezés megsemmisítését is. Mindaddig ugyanis, amíg az MMA tagsága nem felel meg a pluralizmus követelményének, addig az új tagok felvétele nem lehet csupán a régi tagok jelölésének és döntésének a következménye.
Az ombudsman felhívta a figyelmet arra is, hogy a tagság feltételeit csak jogszabályban lehet előírni. Ezért alaptörvény-sértő az a szabály, amelyik lehetővé teszi az MMA számára, hogy a tagsággal szemben támasztott követelményeket az alapszabályában határozza meg.
