Abe Sindzó japán kormányfő csütörtökön a parlament felsőháza előtt bejelentette, hogy módosítani akarja az ország alkotmányát.
“A 96. cikk módosításával fogom kezdeni, amit a (kormányzó) Liberális Demokrata Párt számos csoportja támogat” – közölte.
A 96. cikk az alkotmánymódosításra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Eszerint az alaptörvény megváltoztatásához a parlament mindkét kamarájának kétharmados támogatása szükséges. Ezt követően a módosítás életbe lépéséhez azt népszavazásnak kell megerősítenie. A bonyolult procedúrát állítólag azért építtették be az alkotmányba az azt a II. világháború utáni évben kidolgozó amerikai megszállók, hogy minél nehezebb legyen változtatni az alaptörvényen.
Abe korábban többször hangoztatta, hogy enyhíteni akarja a japán védelmi politikára és a hadseregre vonatkozó alkotmányos korlátokat. Elsősorban a kollektív önvédelemhez való jogot akarja engedélyezni a Kína növekvő katonai ereje miatt aggódó szigetország számára, amely lehetővé tenné, hogy Japán többoldalú védelmi szövetségek részese legyen. Ez elemzők szerint közelebb vihetné a szigetországot a NATO-hoz, illetve egy esetleges amerikai-ausztrál-japán szövetség lehetőségét is felvetné.
Abe jelezte: azt szeretné elérni, hogy az alkotmánymódosításhoz a jövőben elegendő legyen a törvényhozás két házának abszolút többsége. Az LDP és koalíciós partnere, az Új Komeitó kétharmados többséggel rendelkezik az alsóházban, ugyanakkor a felsőházban kisebbségben vannak. Az is bonyolíthatja a kormányfő tervét, hogy a buddhista-pacifista Új Komeitó elzárkózik a módosítástól. Egyes ellenzéki csoportok – elsősorban a Japán Restaurációs Párt – ugyanakkor támogatják a tervet.
Abe előző miniszterelnöksége alatt, 2007-ben már lépéseket tett az alkotmánymódosítás felé, miután egy törvényben rögzítette az alaptörvény változtatásáról határozó népszavazásra vonatkozó szabályokat.
Ugyanakkor a háborút tiltó kilencedik cikk, az úgynevezett békeklauzula esetleges megváltoztatása komoly akadályokba ütközhet, mivel az abban foglaltakat az erősen pacifista japán társadalom jó része mélységesen támogatja. A cikk szerint a japán nép örökre lemond a háborúról, és ezen cél elérése érdekében nem tart fent szárazföldi, tengeri és légi haderőt.
A japán alkotmányt 1947-es életbe lépése óta még egyszer sem módosították. Ugyanakkor a kilencedik cikk pontos jelentését többször átértelmezték, hogy a japán önvédelmi haderő el tudja látni erősen korlátozott védelmi feladatait.
