A családok támogatásáról szóló törvény nem rendelkezik arról, hogy a gyermek családi jogállását rendező eljárás időtartamára visszamenőleg is lehetne folyósítani az ellátást. Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterét kérte a jogszabály módosítására azután, hogy egy nehéz anyagi körülmények között élő, négy kiskorú gyermeket nevelő panaszos beadványában az utólagos kifizetés hatósági elutasítását sérelmezte.
A panaszos jogkövető módon értesíteni kívánta a Magyar Államkincstárt a körülményei és adatai megváltozásáról, a Magyar Államkincstár pedig jogszabályi előírásokra hivatkozva utasította el a gyermekeket megillető családtámogatás kiutalását azzal, hogy az ellátás nem jár a gyámhatósági eljárás időtartamára. A másodfokon eljáró hatóság ugyanígy döntött.
Szabó Máté alapjogi biztos szerint módosítani kell a családok támogatásáról szóló törvényt, hiszen a gyermek családi jogállását rendező eljárás során kijelölt nevelőszülő, gyám, illetve az a személy, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezik, az eljárás időtartama és esetleges elhúzódása alatt is gondoskodik a gyermekről, és ez pénzébe kerül. Az ombudsman nem fogadta el a visszamenőleges kiutalást elutasító hivatalos állásfoglalást. Emlékeztetett a miniszter szavaira is, amelyek szerint a szabályozás egyik alapelve, hogy a családtámogatás azt a személyt illeti meg, aki a gyermekről ténylegesen gondoskodik. A „tényleges gondoskodás” megfogalmazás mögött nem kizárólag a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult személyt kell érteni, hanem azt, aki a gyermek gondozásáról és neveléséről nap, mint nap gondoskodik.
Nem egyeztethető össze a jogállamiság elvével, hogy míg a törvény rendelkezik a jogalap nélkül igénybe vett ellátás visszafizetéséről, addig a gyermekekről saját háztartásában ténylegesen gondoskodó – és a gyámhatósági eljárás során később kijelölt – gyámnak utólag nem folyósítják az őt a gyermekek jogán megillető ellátást – fejtette ki az alapvető jogok biztosa.
Az ombudsman a jogszabály módosítását kérte az emberi erőforrások miniszterétől. Kérését azzal is alátámasztotta, hogy a módosítás hiányában még inkább elnehezülhet az arra jogosultak, de különösen a nehéz anyagi körülmények között élő, a gyermekről ténylegesen gondoskodó emberek napi megélhetése, és nem valósul meg az a jogalkotói cél, hogy csökkenjenek a gyermeknevelés anyagi terhei.
