Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által csütörtökön elfogadott, az európai média helyzetéről szóló határozat szerint a 2010-ben elfogadott magyarországi médiaszabályozás tavaly májusi módosításai az ET emberi jogi biztosa által tett ajánlások csak egy kis részének tettek eleget, és nem zárják ki a joggal való visszaélést, és annak a sajtószabadság korlátozására való felhasználását.
Az ET parlamenti közgyűlése a dokumentum elfogadásával felszólítja a magyar kormányt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az ET akkori emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg által 2011 februárjában tett, ezzel kapcsolatos állásfoglalásban megfogalmazott észrevételeknek.
A határozat azt is megállapítja, hogy a médiapiaci szereplők megsokszorozódása dacára a közszolgálati média továbbra is fontos információforrás Európában. Határozatában az ET parlamenti közgyűlése “aggodalommal veszi tudomásul”, hogy több országgal, például Olaszországgal, Ukrajnával, Szlovákiával és Spanyolországgal együtt az elmúlt időkben Magyarországról is a közmédiára gyakorolt politikai nyomásról szóló hírek érkeztek, és a közgyűlés ebben az ügyben az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) együttműködésére is számít.
A közgyűlés egyúttal emlékeztet egy 2008-ban elfogadott határozatára, amelyben kimondta: a közszolgálati műsorszolgáltatókat meg kell védeni a politikai befolyástól a mindennapi irányítási és a szerkesztési tevékenység területén, nyílt pártpolitikai kötődéssel rendelkező személyeknek nem szabadna vezető beosztásokba kerülniük, a közszolgálati műsorszolgáltatóknak pedig belső etikai kódexet kellene alkotniuk az újságírói munkára, a szerkesztés politikai függetlenségére vonatkozóan.
A határozati javaslathoz fűzött magyarázatban készítője, a néppárti svéd Mats Johansson felidézi, hogy a 2010-ben elfogadott médiaszabályozás, amelyet a kétharmados parlamenti támogatást maga mögött tudó, újonnan megválasztott kormány hozott, “súlyos aggodalmakat” keltett a Velencei Bizottságban, mert a testület véleménye szerint például nem garantálta a médiafelügyelet politikai függetlenségét, és lehetőséget teremtett a tartalmi szabályozásra. Emlékeztet arra is, hogy az Európai Bizottság és az Európa Tanács kérésére, valamint az Alkotmánybíróság döntése nyomán a médiaszabályozás módosult, ugyanakkor egy tavaly májusban, az ET főtitkárának felkérésére készült független szakértői értékelés több olyan aggályos pontra is rámutatott, amely “továbbra sem felel meg az Európa Tanács mércéjének”. A svéd képviselő arra is kitér, hogy az ügyben folyik az egyeztetés a magyar hatóságokkal; legutóbb tavaly augusztusban ültek asztalhoz szakértői szinten.
A határozati javaslat vitájához magyar országgyűlési képviselők is hozzászóltak. A kereszténydemokrata Kalmár Ferenc rámutatott, hogy a magyar médiaszabályozást az Európai Unió és az Európa Tanács részéről is érte bírálat, a magyar hatóságok pedig “intenzív” párbeszédet folytattak a nemzetközi szervezetekkel, majd az uniós jognak megfelelően az Országgyűlés módosította a törvényeket, és egyes részeit az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
“Az Európa Tanáccsal jelenleg is folyik a szakmai egyeztetés. Nyitottak vagyunk a médiaszabályozás további módosítására, és bízunk abban, hogy még az év vége előtt megegyezésre juthatunk ebben a kérdésben” – zárta felszólalását a kormánypárti politikus.
Az 1949-ben létrehozott, jelenleg 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács parlamenti közgyűlése a tagállamok parlamenti képviselőiből áll, évente négyszer ülésezik, vizsgálatokat folytat, javaslatokat és ajánlásokat tesz a tagállamoknak. Emberi jogi, jogi és kulturális kérdésekben az Európai Unió intézményei is – amelyektől egyébként teljes mértékben független, önálló, külön szervezet – gyakorta hivatkoznak a közgyűlés ajánlásaira vagy munkájára.
