A Törvényszék elutasítja a Budějovický Budvar által benyújtott kereseteket, amelyek a „BUD” közösségi védjegynek az Anheuser-Busch által sörök vonatkozásában kért lajstromozása ellen irányulnak. Ez a védjegy lajstromozható a „bud” eredetmegjelölés nem jelentős mértékű franciaországi és ausztriai használata miatt – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A T 225/06. RENV., T 255/06. RENV., T 257/06. RENV. és T 309/06. RENV. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet – Budějovický Budvar, národní podnik kontra OHIM
A közösségi védjegyről szóló rendelet1 úgy rendelkezik, hogy a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használt megjelölés jogosultja felszólalhat egy közösségi védjegy lajstromozásával szemben.
1996 és 2000 között az Anheuser-Busch amerikai sörgyár védjegybejelentési kérelmet nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) a BUD ábrás és szómegjelölés bizonyos árucsoportok, köztük a sörök vonatkozásában közösségi védjegyként történő lajstromozása iránt.
A Budějovický Budvar cseh sörgyár felszólalt a közösségi védjegynek a lajstromozás iránti kérelemben felsorolt valamennyi áru tekintetében történő lajstromozásával szemben. Felszólalásainak alátámasztására a cseh vállalat az egyrészt a Lisszaboni Megállapodás2 alapján Franciaországra, Olaszországra és Portugáliára kiterjedő hatállyal, másrészt Ausztriában az Ausztria és az egykori Csehszlovák Szocialista Köztársaság között létrejött kétoldalú szerződések3 alapján oltalomban részesülő „bud” megjelölésre hivatkozott.
Az OHIM teljes egészében elutasította a Budějovický Budvar felszólalásait, többek között azzal az indokolással, hogy a cseh vállalat által a „bud” eredetmegjelölés Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában történő használatára vonatkozóan benyújtott bizonyítékok nem kielégítőek.
A Budějovický Budvar a Törvényszékhez fordult, amely első ítéletével hatályon kívül helyezte az OHIM azon határozatait, amelyek elutasították a cseh sörgyár felszólalásait4. Az Anheuser-Busch fellebbezést nyújtott be a Törvényszék ítélete ellen a Bírósághoz, amely azt részlegesen hatályon kívül helyezte5. A Bíróság különösen úgy ítélte meg, hogy a valamelyik tagállamban oltalom alatt álló földrajzi jelzés kizárólag akkor képezheti akadályát egy közösségi védjegy lajstromozásának, ha azt e tagállam területének jelentős részén, kellően jelentős mértékű kereskedelmi forgalomban ténylegesen használják. Mivel a per állása nem engedte meg, hogy a Bíróság döntést hozzon, így visszautalta az ügyet a Törvényszék elé. A Törvényszéknek azt kell megvizsgálnia, hogy a Bíróságnak a fellebbezés tárgyában hozott ítéletére tekintettel a „bud” eredetmegjelölésnek a Budějovický Budvar általi használata akadályát képezheti e az Anheuser-Busch által kért lajstromozásnak.
A Törvényszék a mai napon hozott ítéletében először is azt állapítja meg, hogy a T/309/06. RENV. sz. ügyben a Budějovický Budvar nem terjesztett elő az Anheuser-Busch által tett közösségi védjegybejelentés napjánál, azaz 1996. április 1 jénél korábbi és a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használatra vonatkozó bizonyítékot. A Törvényszék ezért ebben az ügyben elutasítja a keresetet.
A Törvényszék ezt követően a többi ügyben rámutat arra, hogy a cseh sörgyár több számlát mutatott be az OHIM előtt annak igazolására, hogy a „bud” megjelölést ténylegesen használták Franciaországban. E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy bizonyos számlákat ki kell zárni a vizsgálat köréből, mivel azokat az érintett közösségi védjegy bejelentésének napjánál később állították ki. A Törvényszék azt is kimondja, hogy a többi bemutatott számla igen korlátozott mennyiségre vonatkozik, és a kapcsolódó szállítások legfeljebb három franciaországi városra – Thiais, Lille és Strasbourg városára – korlátozódtak. Ilyen körülmények között a Törvényszék azt állapítja meg, hogy a megjelöléseknek a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használatára vonatkozó feltétel Franciaország vonatkozásában nem teljesül.
A Törvényszék hasonlóképpen arra is rámutat, hogy a Budějovický Budvar által a „bud” megjelölés tényleges használatának igazolására vonatkozóan bemutatott dokumentumok mind mennyiség, mind forgalom tekintetében igen gyenge ausztriai értékesítést mutatnak. Ráadásul bár a cseh sörgyár az e megjelöléssel ellátott söröket több osztrák városban is értékesítette, a Bécsen kívüli eladások elhanyagolható mennyiséget képviselnek. A Törvényszék ebből arra következtet, hogy a megjelöléseknek a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használatára vonatkozó feltétel Ausztria vonatkozásában sem teljesül.
Ilyen feltételek mellett a Törvényszék teljes egészében elutasítja a Budějovický Budvar által benyújtott kereseteket.
1A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.), amelynek helyébe a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.) lépett.
2Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 1958. október 31 én elfogadott, 1967. július 14 én Stockholmban felülvizsgált és 1979. szeptember 28 án módosított Lisszaboni Megállapodás (Recueil des traités des Nations unies , 828. kötet, 13172. szám, 205. o.).
3Az eredetmegjelölések és a mezőgazdasági és ipari termékek eredete egyéb elnevezéseinek oltalmára vonatkozó, Ausztria és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1976. június 11 én aláírt szerződés, valamint az e szerződés alkalmazásáról szóló kétoldalú megállapodás.
4A Törvényszék T 225/06., T 255/06., T 257/06. és T 309/06. sz., Budějovický Budvar kontra OHIM egyesített ügyekben 2008. december 16 án hozott ítélete.
5A Bíróság C 96/09. P. sz., Anheuser Busch kontra Budějovický Budvar ügyben 2011. március 29 én hozott ítélete.
