Jövő héten kezdődik a fekete sereg néven elhíresült bűnszervezet több tagjának felülvizsgálati tárgyalása a Kúrián. Az ügyben harminc vádlott ellen folyt eljárás, tucatnyian kaptak tíz év körüli vagy annál is súlyosabb szabadságvesztést. Nincs ugyanakkor felülvizsgálati tárgyalás Magyar Róbert, a bűnszervezet vezetője ellen, aki tényleges életfogytiglani szabadságvesztését tölti.
Az eljárás adatai szerint Magyar Róbert 2002-től 2004 végéig prostitúciós hálózatot működtetett, védelmi pénzeket szedett, tartozásokat hajtott be, és a bűncselekményekből származó illegális jövedelmek feletti ellenőrzésért erőszakos küzdelmeket vívott más bűnözői csoportokkal. A vádlottak többször is népes csoportokban, felfegyverkezve tartottak erődemonstrációt riválisaik megfélemlítésére, egyesek a fegyveres leszámolástól sem riadtak vissza.
A büntetett előéletű, küzdősportokat űző Magyar Róbert vezetésével korábbi börtön-, sport- és rokoni kapcsolatok alapján olyan szervezet jött létre, amelynek révén akár több száz embert is lehetett mozgósítani. A vádlottak között volt egy szerb férfi – akit a kecskeméti maffiaperben is elítéltek – és két ügyvéd is. Több vádlott ötször, tízszer, egy pedig tizenhétszer állt már bíróság előtt lopás, önbíráskodás, hivatalos személy elleni erőszak, kábítószerrel visszaélés és más bűncselekmények miatt.
A sértettek egy része sem tekinthető makulátlannak. Volt amikor az illegális cigarettakereskedelemből származó bevételekért folyt a harc, és az egyik áldozat az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal volt, akit 2003 nyarán lőttek le egy óbudai játékterem előtt.
Az elsőfokú bíróság szóvá tette az ítélethirdetés során, hogy az ügyészség nem mindig adta magyarázatát annak, kit miért vádolt vagy nem vádolt meg például egy bűncselekmény helyszínén tartózkodók közül. A bíró hangsúlyozta, hogy csak azt ítélheti el, akit megvádoltak.
Az ügy egyik mellékszála, hogy egy fővárosi panziót működtető vállalkozótól 2000 végén védelmi pénzt kezdtek követelni a fekete sereg tagjai, akik az egyik helyi rendőrtől kapták a tippet a megzsarolására. A férfi hónapokon át ellenállt az egyre durvább fenyegetéseknek, sorozatos támadásoknak, majd amikor kirabolták és otthonáig üldözték, az utcán rátámadó bandatagok közül kettőre rálőtt engedéllyel tartott fegyverével. Az egyik támadó meghalt, a másik életveszélyesen megsebesült.
A panzióst jogerősen 13 év fegyházra ítélték, csaknem hét évet le is töltött büntetéséből, és nem ritkán korábbi támadóival volt egy cellában. 2012 tavaszán aztán perújítás nyomán a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette ezt az ítéletet, kimondva, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben cselekedett. Akkor az ügyvédje milliárdos kártérítési pert helyezett kilátásba a magyar állam ellen.
A Fővárosi Főügyészség a perújítási eljárásban is a férfi bűnössége mellett érvelt. Az eset után Polt Péter legfőbb ügyész belső vizsgálatot rendelt el a súlyos szakmai hibák feltárása érdekében, és személyi konzekvenciákat helyezett kilátásba. A történteket egy interjúban megmagyarázhatatlannak, elfogadhatatlannak minősítette, és azt mondta, hogy ezután az ügyészségi tananyagban “elrettentő példaként” szerepel majd ez az ügy.
A Debreceni Ítélőtáblán tavaly tavasszal zajló másodfokú tárgyalássorozat közben az akkor még ismeretlen helyen bujkáló Magyar Róbert a bírósággal arról levelezett, hogy vádlott-társai érdekből vallottak ellene, és nem mondtak igazat, amikor bűnszervezetről beszéltek. A tábla tucatnyi vádlott esetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, sokuk büntetését pedig két-három évvel súlyosította.
Magyar Róbert a 2007-ben kezdődött elsőfokú büntetőper során, miután előzetes letartóztatását három év elteltével a törvény kötelező rendelkezése folytán meg kellett szüntetni, 2010 januárjában megszökött a házi őrizetből. Több mint két évig bujkált a hatóságok elől, mire 2012 nyarán Spanyolországban elfogták. Ezután törvényt módosítottak, hogy az előzetes letartóztatás időtartama egyes súlyos bűncselekmények miatt folyó eljárásokban négy évig is tarthasson.
Tavaly szeptemberben a szegedi Csillag börtönben adott interjújában Magyar Róbert azt nyilatkozta: a V. László ügyében meggyanúsított rendőrök intézték el, hogy az ő ügyét ennyire “felfújják”, az maffiaügy legyen. Ő nem vezetője semmilyen bűnszervezetnek, arról van szó, hogy “valakinek az érdekeltségét rontotta” – állította.
A Kúria arról tájékoztatott, hogy a több emberen elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt M. Róbert és társai ellen indult ügyben január 31-ére és február 4-ére tűztek ki nyilvános felülvizsgálati tárgyalásokat nyolc (a másodrendű, a tizenötöd-, a tizenhatod-, a tizenheted-, a tizenkilenced-, a huszonegyed-, a huszonötöd- és a huszonhetedrendű) vádlott ügyében.
