A nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekről, mint például futballmérkőzésekről való rövid részletek közvetítése esetén érvényes a költségek korlátozása. Az Alapjogi Charta nem zárja ki, hogy a kizárólagos közvetítési jogok jogosultja által más csatornák részéről készített rövid híradásért kérhető pénzügyi ellentételezést a technikai költségekre korlátozzák – áll az Európai Bíróság ítéletében
Az „audiovizuális médiaszolgáltatásokról” szóló irányelv1 lehetővé teszi, hogy bármely, az Unióban letelepedett televíziós műsorszolgáltató rövid híradást készítsen olyan nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekről, amelyek kizárólagos közvetítési jog tárgyát képezik. Szabadon kiválaszthatnak rövid részleteket a kizárólagos jogok jogosultjának adásából, aki csak a jelhez való hozzáférés biztosítása során közvetlenül felmerülő többletköltségeknek megfelelő pénzügyi ellentételezést követelhet.
A Sky Österreich vitatja e pénzügyi feltételeket a közte és az ORF (osztrák állami műsorszolgáltató) között folyamatban lévő jogvitában. A Sky műholdon keresztül közvetíti a „Sky Sport Austria” elnevezésű kódolt, digitális televíziós programot, és Ausztria területén a 2009/2010–2011/2012 es idények vonatkozásában megszerezte az Európa Liga mérkőzéseinek televíziós közvetítéséhez való kizárólagos jogokat. Úgy érvel, hogy évente euróban számítva az engedélyezésre és a gyártási költségekre többmilliós nagyságrendű összeget fordít. Márpedig az osztrák kommunikációs szabályozó hatóság, a KommAustria arra kötelezte őt, hogy biztosítsa a jogot az ORF számára, hogy rövid híradásokat készítsen, az említett kiadásokat figyelmen kívül hagyva. A műholdas jelhez való hozzáférés biztosítása során közvetlenül felmerülő költségek a jelen ügyben nulla eurót tettek ki.
Az e jogvitában eljáró Bundeskommunikationssenat (Szövetségi Legfelsőbb Kommunikációs Tanács, Ausztria) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az „audiovizuális médiaszolgáltatásokról” szóló irányelv, amennyiben a szóban forgó pénzügyi ellentételezést a jelhez való hozzáférés biztosítása során közvetlenül felmerülő többletköltségekre korlátozza, összeegyeztethető e az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely biztosítja a tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás szabadságát.
A Bíróság a mai napon hozott ítéletével azt válaszolja, hogy a Charta nem zárja ki e korlátozást.
Ami a tulajdon védelmét mint alapvető jogot illeti, a Bíróság elismeri, hogy az olyan kizárólagos televíziós műsorszolgáltatási jogok, mint amelyeket a Sky megszerzett, vagyoni értékkel bírnak, és nem csupán kereskedelmi érdekeket vagy lehetőségeket jelentenek. Akkoriban azonban, amikor a Sky szerződéses úton megszerezte e jogokat (azaz 2009 augusztusában), az uniós jog már biztosította a rövid híradás készítéséhez való jogot, a pénzügyi ellentételezést a jelhez való hozzáférés biztosítása során közvetlenül felmerülő többletköltségekre korlátozva2. A Sky ennélfogva nem hivatkozhat olyan megszerzett jogi helyzetre, amely lehetővé tenné kizárólagos közvetítési jogának önálló gyakorlását. Következésképpen a Sky nem hivatkozhat az Alapjogi Chartában biztosított tulajdonvédelemre.
A Bíróság viszont megállapítja, hogy a vitatott szabályozás korlátozza a vállalkozás szabadságát. Megakadályozza ugyanis különösen, hogy a kizárólagos közvetítési jogok jogosultja szabadon döntsön arról, milyen áron nyújt hozzáférést a jeléhez, és így azt, hogy részben a rövid híradást készítő televíziós műsorszolgáltatókra hárítsa e jogok megszerzésének költségeit.
A Bíróság azonban hangsúlyozza, hogy a vállalkozás szabadsága mint alapvető szabadság sajátos jelleggel bír, mivel széles körű közhatalmi beavatkozásoknak vethető alá, amelyek a gazdasági tevékenység gyakorlásának közérdekből való korlátozásait jelenthetik. E körülmény kifejezésre jut különösen abban, ahogyan az arányosság elvét végre kell hajtani.
A Bíróság megállapítja, hogy a vállalkozás szabadságának vitatott korlátozása igazolt, és tiszteletben tartja különösen az arányosság elvét.
E korlátozás ugyanis – anélkül, hogy érintené a vállalkozás szabadságának lényegi tartalmát – általános érdekű célt követ, mivel arra irányul, hogy biztosítsa a tájékoztatáshoz való alapvető szabadságot, és elősegítse a pluralizmust, amelyeket a Charta biztosít. Ezzel összefüggésben a Bíróság kiemeli, hogy a nagy közérdeklődésre számot tartó események kizárólagos forgalmazása jelenleg terjedőben van, és jelentős mértékben korlátozhatja a közönség ezen eseményekről való tájékozódását.
Ráadásul a vitatott korlátozás alkalmas arra, és szükséges ahhoz, hogy garantálja a közérdek védelmére vonatkozó célkitűzés elérését. Az uniós jogalkotó jogszerűen vélhette úgy, hogy a jelhez való hozzáférés biztosítása során közvetlenül felmerülő költségeket meghaladó pénzügyi ellentételezést előíró szabályozás nem tenné lehetővé ilyen hatékonyan e célkitűzés elérését.
Végül a vitatott szabályozást arányosnak kell tekinteni. Figyelemmel egyrészről a Chartában biztosított tájékozódás alapvető szabadsága, valamint a média szabadsága és pluralizmusa védelmének fontosságára, másrészről pedig a Chartában biztosított vállalkozás szabadságának védelmére, az uniós jogalkotó szabadon elfogadhatott olyan szabályokat, mint a szóban forgó szabályok, amelyek korlátozzák a vállalkozás szabadságát, az érintett jogok és érdekek szükséges súlyozását illetően pedig előnyben részesítik a közönség tájékozódását a szerződéses szabadsággal szemben.
Közelebbről a vitatott szabályozás igazságos egyensúlyt teremt a jelen ügyben szóban forgó különböző jogok és alapvető szabadságok között. Az „audiovizuális médiaszolgáltatásokról” szóló irányelv ugyanis előírja, hogy rövid híradás kizárólag általános hírműsorokban adható, szórakoztatási célú műsorszámokban például nem. Ráadásul e rövid részletek nem haladhatják meg a 90 másodpercet, és meg kell jelölni a forrásukat. Ezenkívül az irányelv nem zárja ki, hogy a kizárólagos televíziós műsorszolgáltatási jogok jogosultjai visszterhesen hasznosíthassák jogaikat. Ugyanígy az ellentételezés útján való refinanszírozás lehetőségének hiánya, valamint e kizárólagos televíziós műsorszolgáltatási jogok kereskedelmi értékének esetleges csökkenése a gyakorlatban figyelembe vehető a szóban forgó jogok megszerzésével kapcsolatban folytatott szerződéses tárgyalások során, és kifejeződésre juthat az e jogok megszerzése érdekében fizetett árban.
1A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10 i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 95., 1. o., helyesbítés: HL L 263., 15. o.).
2A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. december 11 i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 332., 27. o.) ugyanis 2007. december 19 én hatályba lépett, és azt a tagállamoknak legkésőbb 2009. december 19 ig át kellett ültetniük.
