A kézipoggyászok fedélzetre vitelével kapcsolatban kéri egységes uniós szabályok kialakítását az Európai Parlament. A képviselők a tavaly elfogadott több határozat után csütörtökön kérdést tettek fel a Bizottságnak: tervezi-e az utasok jogainak ilyen irányú bővítését?
A repülőgépek fedélzetére felvihető kézipoggyászok szabályait egységesítené az Európai Parlament. A közlekedési szakbizottság szóbeli kérdést fogalmazott meg a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésen az Európai Bizottságnak, afelől érdeklődve, hogy a testület hajlandó-e foglalkozni az állítólagosan több millió ember életét megkeserítő piaci gyakorlattal.
A szakbizottság elnöke elmondta, azonnali intézkedésekre lenne szükség az átláthatatlan és következetlen szabályok alkalmazása miatt. Brian Simpson felsorolása szerint az a rugalmatlanság, amellyel a légitársaságok kezelik az „egy utas, egy kézipoggyász” elvet, sérti az emberek többségének jogait. „Vannak, akik a vámmentes boltokban vásárolt termékek felviteléért számolnak fel különdíjat, mások a laptopokat nem engedik fel a fedélzetre, csak pluszdíj megfizetése ellenében, de néhány repülőtéren egy üveg whisky felvitele is gondot okoz” – sorolta a szocialista politikus.
A legtöbb európai légitársaságnál, különösen a diszkont légitársaságoknál, alapszabály, hogy az utasok szigorúan csak egy kézipoggyászt vihetnek fel a fedélzetre. Vannak vállalatok, amelyek súly- és mérletkorlátok meghatározása mellett ingyenesen engedik az egy kézipoggyászt, de az is előfordul, hogy kis és nagy kézipoggyász-kategóriát határoznak meg a társaságok, így van, amelyikért kell fizetni, van, amelyikért nem: a szabály azonban a legtöbb esetben egyforma: egy utas csak egy kézipoggyászt vihet fel a gépre.
Az Európai Parlament csak tavaly három különböző állásfoglalásban kérte az Európai Bizottságot, hogy álljon elő egy olyan jogszabály-, vagy ajánlástervezettel, amellyel egységesítené a légitársaságok által alkalmazandó szabályokat. Mivel ezekre nem érkezett érdemi válasz a testülettől, a közlekedési szakbizottság most kérdést fogalmazott meg a Bizottság számára.
A közlekedési uniós biztos hiányában a kereskedelemért felelős bizottsági tag válaszolt a plenáris ülésen a kérdésre. A szabadversenyt rendre hangoztató Karel de Gucht azt mondta, a Bizottság tisztában van a cégek által alkalmazott eltérő gyakorlatoktól, de szerinte „mindezt úgy kellene értékelni, mint egy versenyhelyzetben lévő piac természetesen különböző szolgáltatásainak következményét”.
A belga nemzetiségű politikus elmondta, az egységes piac egyik alappillére, hogy a légitársaságok szabadon választhatják meg a díjakat és a feltételeket. De Gucht hozzátette, ez az elv tette lehetővé azt, hogy az elmúlt években csökkenni tudtak az árak a légiközlekedésben. Azt ugyanakkor az EU-biztos is elismerte, hogy nagyobb átláthatóságot kell teremteni, ezt viszont szerinte elviekben a jelenleg hatályos jogszabályok is megteremtik. Következésképpen szerinte nincs másra szükség, mint a jelenlegi szabályok kikényszerítésére és nagyobb információátadásra.
Jelezte ugyanakkor, hogy a Bizottság egyébként is tervezi a légiutasok jogairól szóló szabályok felülvizsgálatát, és nem tartotta kizártnak, hogy ez is a része lesz a felülvizsgálatnak.
A vitában a képviselők elégedetlenek voltak a válasszal. Pártállástól függetlenül a képviselők egységesen azt kérték, hogy a Bizottság foglalkozzon a kérdéssel, hiszen jelentős károkat és bosszúságot okoz az állampolgároknak a piaci gyakorlat.
A néppárti Georges Bach szerint az európai légikiszolgálási gyakorlat „erősen korlátozza a polgárok lehetőségeit, és a légitársaságok kihúzzák az utasok zsebéből a pénzt”. A luxemburgi képviselő jelezte, „jó lenne, ha egységes szabályok lennének érvényben, és nem kellene az Európai Bíróságra járkálnunk minden egyes problémát követően”.
A szocialista frakció azt javasolja, hogy az utasfelvételnél (check-in) kelljen minden csomagot leadni, a biztonsági ellenőrzést követően pedig már „ne vegzálja senki az utasokat a csomagokkal”. Said el-Khadraoui a vitában azt mondta, lehetővé kell tenni, hogy ne legyen probléma például a kabátok felvitele.
A felszólaló képviselők számos problémát felvetettek: ezek közé tartozik például a nők kézitáskájának fedélzetre vitele, a profi zenészek és sportolók hangszereinek, illetve sporteszközeinek a szállítása.
Több politikus jelezte, a szigorú megközelítés lényege minden bizonnyal az, hogy a légitársaságok így akarják arra kényszeríteni az utasokat, hogy ne a repülőterek vámmentes boltjaiban, hanem a fedélzeten vásároljanak.
A néppárti Bánki Erika a vitában elmondta, nem könnyű összevetni az árakat a repülőjegyek foglalásakor, hiszen azok egyre bonyolultabbá és megtévesztőbbé válnak. Ezt hangsúlyozta az ugyancsak néppárti Kósa Ádám is, aki szerint az utasok gyakran a repülőtéren szembesülnek az ellentmondásos szabályokkal, és szerinte a helyszínen kiszabott pótdíjak is aránytalanul magasak. Hozzátette, a zenészek és a hölgyek (a kézitáska miatt) mellett a fogyatékkal élők is nehézségekkel szembesülnek a repüléskor, főként a szállítandó gyógyászati segédeszközök és gyógyszerek fedélzetre vitele miatt.
A szocialista Gurmai Zita a közleményében kifejtette, “egyes légitársaságok indokolatlannak tűnő korlátozó szabályokat vezettek be”.
“A kézipoggyászokra vonatkozó uniós szabályozás hiánya azt eredményezi, hogy a légitársaságok gyakorlata változatos, és sokszor az utasok kárára, valamint a fedélzeti vásárlások ösztönzése érdekében korlátozzák felvihető csomagok mennyiségét, úgy, hogy mindezt racionális működési vagy repülésbiztonsági okok nem támasztják alá” – fogalmazott a politikus.
