Az egészségügyi dolgozók érdek-képviseleti szervezetei szerint a szerdai egyeztetés után is több kérdőjel maradt a kötelező nyugdíjazás alóli felmentés ügyében.
Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke azt mondta, hogy a tárgyaláson áttörés nem történt, a közszolgálati dolgozók kötelező nyugdíjazásáról szóló rendelkezést nem szüntették meg, nem halasztották el, és alanyi mentességet sem kapnak az egészségügyben dolgozók. Ezenfelül “szép számban” maradtak kérdőjelek. Több, később kidolgozandó, apróbb részletszabály van, amely egyelőre nem tiszta, például a fizetés és a nyugdíj együttes tilalmával, az egy forrásból történő jövedelmezéssel kapcsolatban – fejtette ki a MOSZ elnöke.
Azt sikerült tisztázni, nem igaz, hogy aki februárig nem kapja meg a mentesítést, annak megszűnik a munkaviszonya, de február elsejéig kérelmezni kell a mentesítést. Bélteczki János kiemelte továbbá, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a tárgyaláson kijelentette: Orbán Viktor miniszterelnökkel abban maradtak, hogy minden egyes munkavállalóra szükség van az egészségügyben. Bélteczki János hozzátette: a MOSZ segít abban, hogy ez meg is valósuljon.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke hivatalos külföldi kötelezettsége miatt csak a tárgyalás elején tudott részt venni. Ekkor kifejtette szervezetük véleményét, amelyet Orbán Viktor miniszterelnöknek, illetve Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek is megírtak. A MOK elnöke, a kollégáitól kapott információi alapján, azt mondta, csalódottak, mert a több felelős döntéshozó szájából elhangzott ígéretet nem tartják be. A kormány a kormányhatározat érdemi tartalmát tekintve nem tágít, a lebonyolítás technikai részleteivel kapcsolatban pedig sok a kérdőjel – tette hozzá Éger István.
Semmilyen érdemi információval nem gazdagodtak, így ilyen szempontból akár eredménytelennek is lehet tekinteni a tárgyalást. Éger István feltette a kérdést: ha most kezdenek el adatot gyűjteni, akkor mire való a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, valamint az elmúlt másfél év összes jelentéstételi kötelezettsége, adatgyűjtése?
Éger István szerint a legnagyobb probléma az, hogy az egyéni mentesség kérésére napokon belül úgy fogják rávenni kollégákat, hogy nekik fogalmuk sem lesz, ez mivel jár anyagilag, milyen adóügyi, munkaügyi következményei vannak. Ahhoz, hogy ezt meg tudják ítélni, érdemi adatokat, érdemi döntéseket, konkrétumokat tartalmazó anyagra lenne szükség – fejtette ki a MOK elnöke, hozzátéve: ilyet egyelőre a szakmai szervezetek sem láttak.
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveket rögzítő kormányhatározat a múlt év utolsó Magyar Közlönyében jelent meg. E szerint a kabinet január 31-i határidővel kérte fel a tárcavezetőket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy intézkedjenek azok munkaviszonyának megszüntetéséről, akik a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, és betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, továbbá megszerezték az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.
A határozat viszont azt is rögzíti, hogy ha a foglalkoztató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a munkáltatói jogok gyakorlója – a kormány véleményének kikérése után – dönthet más közalkalmazott, illetve kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról is.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerdán két órán át egyeztetett az egészségügyi dolgozók szakmai érdek-képviseleti szerveivel. Az egyeztetést után azt mondta: az érintettek köréről elindult egyfajta “számháború”, ezért a következő időszakban tisztázzák a pontos adatokat, valamint a felmentés eljárásrendjének részleteit. Az államtitkárság adatai szerint hat-hétezerre tehető azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akiket érint a kötelező nyugdíjazás rendszere. Ők egyénileg, szervezett eljárás keretében folyamodhatnak a nyugdíjazás alóli felmentésért – mondta Szócska Miklós.
