Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak. Az Országgyűlést alkotmányozóként is kötik a jogalkotási, eljárási előírások. Az ezek megsértésével hozott szabályok érvénytelenek, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény és az Átmeneti Rendelkezések tartalmának alkotmányosságát – töretlen gyakorlatának megfelelően – nem vizsgálta.
Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (a továbbiakban: Ár.) egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát. Indítványában kifejtette, hogy a támadott rendelkezések túllépnek az Alaptörvényben az Országgyűlés számára adott jogalkotási felhatalmazás keretein, ezért kezdeményezte azok megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontja arra hatalmazta fel az Országgyűlést, hogy az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket alkotmányozóként fogadja el. Az Ár. szabályozási tárgyainak több mint kétharmada azonban nem a korábban hatályos Alkotmány és az Alaptörvény közti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezés.
Az Alkotmánybíróság alkotmányos feladata az Alaptörvény védelme. Az Alaptörvényben megállapított, a jogalkotásra vonatkozó formalizált eljárási szabályok betartása alapvető alkotmányos követelmény, ezért az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint e szabályok betartását akkor is vizsgálja, amikor az Országgyűlés alkotmányozóként nyilvánul meg. A jogalkotásra adott felhatalmazás kereteinek a túllépése pedig olyan súlyos eljárási szabályszegést jelent, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségének a megállapítását és a jogszabály megsemmisítését vonhatja maga után. Az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések megalkotására szóló felhatalmazást az Alaptörvény tartalmazza. E keretek túllépése az így megalkotott szabályok semmisségét eredményezi, azokat úgy kell tekinteni, mintha létre sem jöttek volna.
Az Alkotmánybíróság az Ár. megsemmisített rendelkezései tartalmának alkotmányosságát, alaptörvény-ellenességét nem vizsgálta, a részleges közjogi érvénytelenség kimondására formai szempontú vizsgálat alapján került sor. A testület hangsúlyozza, hogy – két évtizedes töretlen gyakorlatának megfelelően – az Alaptörvény egyetlen rendelkezését sem vette tartalmi vizsgálat alá, nem az Alaptörvény rendelkezéseit semmisítette meg, hanem az Országgyűlést alkotmányozóként is kötelező jogalkotási szabályok megsértését állapította meg.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy ennek megfelelően a jelen ügyben nem vizsgálta tartalmilag az Ár.-nek az előzetes választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseit; azok megsemmisítésére tehát ugyancsak a formai, eljárási okokból került sor. A választási regisztrációval kapcsolatban a választási eljárási törvénybe foglalt rendelkezések érdemi vizsgálata a köztársasági elnök előzetes normakontroll indítványa alapján jelenleg is folyamatban van. A döntés ebben az ügyben január elején várható.
Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg az Ár.-nek az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseit, amelyek megfeleltek az Alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak. Az Alaptörvény védelme érdekében a testület a határozatban több alkotmányos követelményt fogalmazott meg az Alaptörvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó eljárást érintően. Ezek közül kiemelten is fontosnak tartja az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény egységes jogi dokumentum, így valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módon be kell épülnie az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó nem átmeneti rendelkezések nem jelenhetnek meg az Alaptörvényen kívül elhelyezkedő önálló jogszabályban és annak módosításaiban.
A határozathoz Dr. Holló András és Dr. Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást, míg Dr. Balsai István, Dr. Dienes-Oehm Egon, Dr. Lenkovics Barnabás, Dr. Szalay Péter és Dr. Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján elolvasható.
Jakab András: Ez az elmúlt két és fél év legfontosabb határozata
Jakab András alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétett határozata a testület elmúlt két és fél évének legfontosabb határozata volt.
Jakab András elmondta, az Ab azt állapította meg, hogy az átmeneti rendelkezések nem felelnek meg azoknak az eljárási követelményeknek, amelyeket az alaptörvény előír. Arra mutatott rá, hogy az alaptörvény kifejezetten csak átmeneti jellegű rendelkezések megalkotására adott felhatalmazást.
Közölte, az Ab “nyitva hagyta” ugyanakkor azt a kérdést, elfogadhatók lennének-e a most megsemmisített rendelkezések, ha azokat “egyenként átemelnék” az alaptörvénybe.
Értékelése szerint az Ab nagyon fontos és “üdvözlendő” határozatot hozott, mert ezzel az alkotmányosság alapeszméjét erősítette meg. Ez akkor is így van, ha az indokolás egyes, a döntés lényegi részét nem érintő kérdéseit másképpen látja. “Ha úgy tetszik, az Ab az alaptörvényt a mostani és a mindenkori alkotmányozóval szemben védte meg” – fogalmazott.
Kitért arra is, véleménye szerint a jogalkotó nem egy esetben az átmeneti rendelkezésekben rejtette el azokat a szabályokat, amelyeket “problematikusnak ítélt az alaptörvényben elhelyezni”. Olyan szabályokról van szó, amelyek “számos helyen lerontották az alaptörvénybeli, a nemzetközi normáknak egyébként nagyjából megfelelő alapjogi katalógust”. Ez a döntés erről szól, az Ab az alaptörvény védelmében lépett fel – mondta.
