Az alapvető jogok biztosa az Emberi Erőforrás Minisztérium államtitkárának írt azonnali véleményében jelezte, elfogadhatatlannak tartja a nagy értékű gyógyszeres kezelések számának drasztikusan csökkentését célzó jogszabály-módosítás tervezetét. Szabó Máté szerint a tárca koncepciója a kiszolgáltatott helyzetben lévő betegek élethez és emberi méltósághoz való jogával, valamint az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben súlyos alkotmányos aggályokat vet fel.
Az ombudsman szerint feltétlenül szükséges a szabályozás-tervezet haladéktalan újragondolása, mivel alkotmányos indok nélkül, pusztán költséghatékonysági szempontok miatt korlátozná az egyes betegségtípusok esetén az igénybe vehető terápiás lehetőségeket.
A biztos válaszában felhívta a szaktárca figyelmét arra, hogy a finanszírozási szabályok átalakítása oda is vezethet, hogy egyes szív- és érrendszeri betegséggel érintett betegcsoportok, bizonyos pszichiátriai kórképek, illetve előrehaladott tumoros folyamatok esetén a betegek gyakorlatilag nem részesülhetnek megfelelő orvosi ellátásban. A terápiák finanszírozásának átalakításával ugyanis a kezelő orvosok nem nyújthatják számukra az állapotuk alapján indokolt, a jobb életminőséget biztosító, illetve a szakmailag leginkább megfelelő – de esetenként költségesebb – ellátási formát.
A biztos szerint nem tekinthető elégségesnek, hogy a betegeknek az állapotuk és gyógykezelésük kapcsán elviekben továbbra is lehetőségük van szakorvosi másodvélemény kérésére. A terápiás költségek visszavágása miatt ugyanis a szakorvosok – a kezelő intézmények megfelelő gazdasági hátterének hiányában – egyedileg sem térhetnek el a tervezet által előírt kezelési módoktól. A biztos a válaszlevélben emlékeztet arra, hogy a magyar lakosság körében különösen elterjedt szív- és emésztőrendszeri betegségekben szenvedő, egyébként is magas rizikófaktorú, súlyos állapotú betegek alapvető jogainak, a kezelésekhez való hozzáférésének biztosítása nem lehet pusztán finanszírozási kérdés.
Szabó Máté szerint tehát jelenlegi formájában a tervezet nem felel meg sem az Alaptörvény rendelkezéseinek, sem a magasabb szintű törvényi szabályoknak. Az alapjogi biztos jelezte azt is, hogy ha a rendelet tervezetét változatlan formában fogadják el, akkor – a korábbi ombudsmani gyakorlattal összhangban – megfontolja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, illetve kezdeményezi a hatályba lépés felfüggesztését. A biztos korábban már az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte a cukorbetegek inzulin-ellátásával kapcsolatos társadalombiztosítási támogatások alkotmányosan aggályos átalakítása ügyében is.
