A jogszerűtlen – nem a hitelező javát szem előtt tartó – gazdálkodás miatt indítható vezetői felelősségi per kevésbé alkalmas eszköz a hitelezői érdekek védelmére – állítja Pintér Mária, a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője. Jelenleg közel 5000 Pest megyei cég áll felszámolás alatt, ehhez képest 2012-ben eddig 43 per indult bajba jutott cégek vezetői ellen. De ez is jelentősen több mint, akár egy évvel ezelőtt, amikor mindössze 28 ilyen jogvita került a bíróság elé.
Néhány százezer forinttól több tízmilliós nagyságrendű összegekért pereskednek a felszámolók és a hitelezők. Abban a reményben vágnak bele, hogy ha a felszámolás révén nem is, a cégvezető felelősségének megállapításával, annak magánvagyonából jogos követelésük legalább egy részéhez hozzájuthatnak.
Dr. Pintér Mária emlékeztetett arra: a vezető tisztségviselőknek a hitelezőkkel szemben fennálló helytállási kötelezettségét 2006. július 1-jétől hatályosan a csődtörvény vezette be. Lényege, hogy ha a gazdasági társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, vezetői a hitelezők érdekeinek elsődlegességével kötelesek ellátni feladataikat. Amennyiben nem így járnak el, és emiatt a cég vagyona csökken, a felszámolás ideje alatt felszámoló, illetve bármelyik hitelező pert indíthat az ügyvezetők jogellenes, felróható magatartásának megállapításáért, majd újabb pert azért, hogy a magánvagyonukból kártérítést nyújtsanak.
A bíróságnak közgazdasági szempontok szerint kell vizsgálnia, hogy mikor jutott az adott vállalkozás krízishelyzetbe. Azt is górcső alá veszi, hogy a vezető tisztségviselők milyen gazdasági döntéseket hoztak, valóban ésszerű kockázatokat vállaltak-e, hogy a jogszabályoknak megfelelve, ne a tulajdonosi kört, ne saját befektetéseiket mentsék, hanem elsődlegesen a hitelezői érdekeket szolgálják. A bizonyítás egyebek között azért nehéz, mert a bíróság csak azokból a cégiratokból, számlákból és egyéb dokumentációból – ha egyáltalán vannak ilyenek – tájékozódhat, melyeket az alperes a felszámolási eljárásban a felszámoló rendelkezésére bocsát.
A felelősség megállapítása alapján a felperes a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 60 napon belül indíthatja meg a marasztalási pert a kártérítés iránt, mert mindaddig, amíg a felszámolás le nem zárul, nem tudható, mennyi lesz a hitelezőnek a felszámolásban meg nem térült követelése. Ha pedig jogerősen lezárul a marasztalási per, még mindig vár rá a végrehajtási hercehurca. A felszámolás ugyanis legalább két-három esztendőt vesz igénybe, ez alatt az alperes, miként esetleg korábban a cégvagyont, a sajátját is kényelmesen „eltüntetheti”.
A hitelezőknek tehát keményen meg kell küzdeniük követeléseikért. S bár akadt egykét sikeresen végigvitt jogvita, dr. Pintér Mária annak örül, ha már a megállapítási pert megszüntetheti, mert a felek megegyeznek. Ilyenkor ugyanis bizonyos lehet abban, hogy a hitelező pénzének legalább egy részét megkapja.
