További intézkedéseket vár a médiapolitikáért is felelős uniós biztos a magyar kormánytól a médiaszabályozás kapcsán. Neelie Kroes az EP kulturális szabizottságának ülésén beszélt erről, majd későbbi blogbejegyzésében azt írta, a kabinetnek nem lenne szabad „cenzúráznia vagy ellenőriznie a híradásokat”.
Nem elégszik meg az Európai Bizottság a médiatörvény korábbi és közelmúltbéli módosításaival. A testület alelnöke több hétfői megnyilatkozásában is további elégedetlenségének adott hangot a médiarendszer szabályozásával és működésével kapcsolatban.
Neelie Kroes hétfő délután az Európai Parlament kulturális szakbizottságában adott számot eddigi munkájáról, és az európai médiaszabadság témájában egyebek mellett Magyarországgal is példálózott, mint olyan országgal, “amely aggályos volt a múltban és a aggályos a jelenben is”.
A digitális politikáért felelős uniós biztos elmondta, azok a törvénymódosítások, amelyeket a magyar kormány az elmúlt évben a brüsszeli felvetések alapján eszközölt, nem oszlatják el teljes mértékben az aggályait. „Nem elég az, hogy a kormány azt mondja: folyamatosan egyeztetünk az Európa Tanáccsal, cselekednie is kell” – jelentette ki Neelie Kroes.
Az EU-biztos hozzátette, „azonnali intézkedéseket szeretnék látni, és valódi szabályozói függetlenséget”. Neelie Kroes az ülésen csak szűkszavúan beszélt Magyarországról, néhány órával későbbi blogbejegyzését ugyanakkor teljes mértékben a magyar médiarendszerrel kapcsolatos aggodalmaknak szentelte.
A politikus azt mondta, a szabad média lényeges eleme a magyar demokráciának, a stabil politikai rendszernek és a biztonságos befektetői környezetnek. Ezek az értékek viszont veszélybe kerülnek, ha az információhoz való hozzáférés nem garantált. Szerinte a kabinetnek nem lenne szabad „cenzúráznia vagy ellenőriznie a híradásokat”.
Írásában kifejtette, szabályozói függetlenség alatt a Médiatanács pártatlan működését érti, emellett ugyancsak kéri „a Médiatanács kezében összpontosuló túlzott hatáskörök azonnali csökkentését”, és jobb intézkedéseket vár arra nézve is, hogy a közpénzből finanszírozott média hatékonyan és függetlenül működhessen. Szerinte megoldásokat lehetne találni az Európa Tanáccsal együttműködve, „lássuk hát ezeket” – tette hozzá.
Neelie Kroes szerint a Médiatanácsnak felül kellene vizsgálnia a frekvenciaengedélyeztetési politikáját is. A bizottsági alelnök hosszasan értekezik a Klubrádió frekvenciájának ügyéről is, amellyel összefüggésben, mint írja, a magyar bíróság már többször megállapította, hogy a Médiatanács megsértette az engedélyezési eljárás jogi követelményeit. „Ha a Médiatanács megkérdőjelezi a bírósági döntéseket, akkor megkérdőjelezi a jogállamiságot is” – írja a holland nemzetiségű politikus. Szerinte ez az ügy nemcsak a Klubrádióról van szó, hanem ezen jóval túlmutat.
Felidézi, hogy a Klubrádió pályázatát egyszer azért utasította el a hatóság, mert a pályázat egyik üres, hátsó oldala nem volt aláírva. „Alaptalan és nem ésszerű ezért elutasítani egy pályázatot” – írja, majd hozzáteszi, a hatóság – szerinte – így akarja csökkenteni a médiapluralizmust.
Kroes azzal zárja a bejegyzését, hogy „ideje, hogy a Médiatanács és a magyar kormány ne veszélyeztesse tovább a médiaszabadságot és a médiapluralizmust”.
Európai problémák
A bizottsági alelnök még délután az EP-ben elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság éppen az Európai Parlamenttől, illetve küldő szakértőktől várna iránymutatást arra, hogy elégséges-e az uniós szintű szabályozás az európai média működésére. Mint mondta, nemcsak Magyarországon, hanem Bulgáriában, Nagy-Britanniában, Portugáliában és Görögországban is találkoztak a közelmúltban olyan esetekkel, amelyek a sajtószabadság függetlenségét sérthetik.
Az uniós eszköztár viszont véges – fogalmazott az EU-biztos, ez – szerinte – éppen Magyarország esetében vált egyértelművé, amikor kiderült, a magyar médiatörvényt csak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv alapján tudja vizsgálni az Európai Bizottság.
Emlékeztetett arra, hogy Vaira Vike-Freiberga korábbi lett államfő vezetésével jelenleg is dolgozik egy szakértői munkacsoport azon, hogyan lehetne fejleszteni az európai médiaszabályozást. Úgy tudjuk, az erről szóló jelentést még karácsony előtt megkapja az uniós biztos.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa számára fontos az Európai Bizottság (EB) médiakérdésekben illetékes alelnökének véleménye, a hatóság azonban megjegyzi: bár Neelie Kroes többször is véleményt formált már a médiatanács munkájáról, egyszer sem találta fontosnak, hogy meghallgassa a magyar hatóság álláspontját.
A médiahatóság továbbra is nyitott a párbeszédre az uniós biztossal
Az NMHH Szóvivői irodája ezt kedden, azt követően közölte, hogy az EB alelnöke a blogján további változtatásokat sürgetett a magyar médiaszabályozásban. Neelie Kroes ebben felvetette a Klubrádió ügyét is, szerinte a médiatanácsnak újra át kellene gondolnia a rádiófrekvenciák odaítélésével kapcsolatos gyakorlatát.
Az NMHH Médiatanácsa közölte: már többször felajánlották segítségüket a biztosnak és munkatársainak, ha a magyar médiaigazgatás mindennapi gyakorlatával kapcsolatban pontos és tényszerű információkra van szükségük. Mint írták, ennek ellenére Neelie Kroes ezt egyszer sem vette igénybe, bár többször is véleményt formált a kérdésben.
“Bizonyára ezért kerülhette el a figyelmét az a tény is, hogy a médiatanács több mint 600 napja folyamatosan és kiszámíthatóan biztosítja a Klubrádió számára a zavartalan szólás lehetőségét, és a rádió debreceni és kecskeméti frekvenciája tekintetében jelentős, összesen több mint 12,5 millió forintos éves díjkedvezményt is biztosított a vállalkozás tulajdonosa számára” – olvasható a kommünikében.
Szerintük az információhiány lehet az oka annak is, hogy a biztos arról sem értesült: a rádió két vidéki frekvenciáján jelenleg is jogsértő módon sugározza adását.
A hatóság továbbra is nyitott az uniós biztos véleményére, és készséggel áll rendelkezésre akár személyes konzultáción is – közölték.
