Áder Jánoshoz fordult a Magyar Régész Szövetség (MRSZ) elnöksége az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításának ügyében, arra kérve a köztársasági elnököt, hogy vagy ne írja alá a kihirdetésre váró jogszabályt vagy előzetes normakontrollra küldje meg azt az Alkotmánybíróságnak.
Indoklásában az MRSZ a törvényi változtatás legkritikusabb elemének a régészeti örökség definíciójában “eszközölt, látszólag apró változtatást” tartja, amely a régészeti örökség fogalmának korábbi meghatározásával szemben az emberi lét felszín alatti nyomai közül csak az úgynevezett jelentőseket jelöli meg a régészeti örökség részeként, ezáltal védendőként.
“Az elfogadott változtatás véleményünk szerint ellentétes Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallásában, Alapvetésében foglaltakkal” – mutat rá a levél.
A kihirdetésre váró törvény ellentétes továbbá a régészeti örökségnek a Magyarország által is ratifikált Vallettai Egyezményben foglalt definíciójával. Eszerint régészeti örökség elemeinek kell tekinteni minden olyan maradványt, tárgyat és az emberi lét bármely más, az elmúlt korokból fennmaradt nyomát, amelyek megőrzése és tanulmányozása segít rekonstruálni az emberiség történetét és feltárni kapcsolatát természeti környezetével; amelyek esetében az ásatások vagy feltárások és az emberiség és környezete kutatásának egyéb módszerei az információszerzés fő forrásai.
“A régészeti örökség szerkezeteket, építményeket, épületcsoportokat, telepeket, ingó tárgyakat, más jellegű emlékeket, valamint ezek összefüggéseit foglalja magában akár a szárazföldön, akár a víz alatt találhatók. Az egyezményt Magyarország az Európa Tanács 23 másik tagországával együtt elsőként írta alá 1992 januárjában és 1995 óta hatályban van hazánkban” – mutat rá a levél.
Mint a szövetség kiemeli, a javaslatban szereplő, “szakmai szempontból értelmezhetetlen korlátozás” okát az érvényben lévő törvény világítja meg, amely szerint régészeti örökségünk csak régészeti feltárás keretében mozdítható el eredeti helyzetéből.
“A fogalmi szűkítéssel tehát a nemzeti örökségünk egyes elemei, amelyek a pillanatnyi politikai-gazdasági érdekek számára akadályt jelentenek, immár jogszabályilag támogatva hagyhatók figyelmen kívül, majd pusztíthatók el a beruházások kiviteli munkái során” – fogalmaz az MRSZ, hozzátéve: régészeti emlékek elmozdítása eddig – az európai normáknak és gyakorlatnak megfelelően – csak szakszerű régészeti feltárás keretében volt lehetséges.
“Mostantól azonban nem lesz büntetendő cselekedet, ha valaki munkagépekkel hordja el a magyar és az egyetemes történelem emlékeit. A védendő régészeti örökség körét leszűkítő törvény életbe lépése esetén azzal a – nyilván a jogalkotó által sem kívánt – következménnyel is szembe kell majd nézni, hogy a nem +jelentős+ régészeti lelőhelyeink fosztogatása a továbbiakban nem lesz szankcionálható, és hazánk régészeti kincsei akadálytalanul juthatnak majd el az illegális műkincs kereskedelem hálózatába” – hangsúlyozza a Magyar Régészszövetség levele.
Részletesen az MRSZ levele a szervezet honlapján olvasható →
