A biztosítás problémája a társadalmi és a gazdasági életben is vezető téma, amely lényegesebb többet jelent egy egyszerű banki átutalásnál – mondta az alapvető jogok biztosa a Magyar Biztosítók Szövetségével közös konferenciáján kedden Budapesten.
Szabó Máté hangsúlyozta: a klímaváltozás, a nukleáris létesítmények biztonsága, a természeti és ipari katasztrófák összefonódása olyan változásokat okoztak, amelyek a normál biztosítási jogviszony logikáját és filozófiáját nagymértékben aláásták. Ezt nem szabad sem dramatizálni, sem bagatellizálni – tette hozzá.
Szabó Máté nemzetközi példákat sorolva megemlítette a tavalyi japán földrengést követő atomkatasztrófát, amelynek következtében még Németország is úgy döntött, hogy hosszabb távon eláll az atomenergia használatától.
A konferencián felszólalt Vékás Lajos egyetemi tanár, az új polgári törvénykönyv egyik készítője, aki a kártérítési felelősségről beszélt. Az akadémikus kiemelten foglakozott a nem vagyoni kártérítést felváltó sérelemdíj bevezetésével.
Álláspontja szerint a jelenlegi bírói gyakorlat ellentmondásos, ezért a személyiségi jogsérelmek a jövőben a személyhez fűződő jogok szankciói közé kerülnek, alapvetően elszakítva azokat a kártérítés jogintézményétől.
A nem vagyoni kártérítések megítélésének, illetve a jövőre hatályba lépő új polgári törvénykönyv vonatkozó részeinek bírói gyakorlatáról Molnár Ambrus, a Kúria tanácsvezető bírája beszélt. Álláspontja szerint a jelenleginél szélesebb megoldást fog kínálni a sérelemdíj és alkalmasabb lesz a személyiségi jogok védelmére.
Molnár Ambrus szerint kérdéses, hogy mennyi ideig tart majd az átmenet a két jogi kódex között. Véleménye szerint az elhúzódó ügyek miatt még öt év múlva is találkozhatunk a jelenlegi szabályok alkalmazásával. Ilyen horderejű változtatásra az elmúlt ötven évben nem volt példa – tette hozzá.
