A cselekvőképtelennek nyilvánított ember egyúttal nem munkaképtelen, a munkakeresésének, munkavállalásának, alkalmazásának csupán a cselekvőképtelenség, azaz a gondokság alá helyező bírósági határozat ténye nem képezheti akadályát – válaszolta Szabó Máté ombudsman egy panaszbeadványra.
A Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját a munkaügyi központ arról tájékoztatta, hogy a hatályos jogszabályok szerint nem lehet álláskeresőként nyilvántartásba venni a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló, elbocsátott foglalkoztatottakat, ugyanis ők nem rendelkeznek a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel. Az igazgató Szabó Máté alapjogi biztos véleményét kérte. Az ombudsman szerint viszont törvény, végrehajtási rendelet, módszertani útmutató sem rendelkezik azokról a konkrét feltételekről, amelyek hiányában az álláskeresőt nem lehet nyilvántartásba venni.
Ma Magyarországon a csaknem 54 ezer ember él gondnokság, és több mint 31 ezren cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt, ami a lakosság lélekszámához képest világviszonylatban is igen nagy szám. A magyar rendszerben ugyanis nemcsak azok kerülnek cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, akiknek hiányzik a belátási képességük, hanem olyan fogyatékosok is, akiknek csak az ügyeik intézéséhez lenne szükségük segítségre, ám a jogi szabályozás, illetve az ellátórendszer nem tud alternatívát felajánlani nekik.
Nem azonos és nem egymást kizáró fogalom a gondnokság alá helyezés miatti cselekvőképtelenség, azaz az ügyek viteléhez szükséges belátási képesség hiánya és a munkavégzési képesség – mutatott rá az ombudsman. Ezt a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról szóló rendelet a gyakorlatban is megerősíti. A cselekvőképtelen munkavállalók munkavégzésének lehetőségét az új Munka törvénykönyve is kifejezett rendelkezésekkel teremtette meg.
A sokféle eltérő szempontból cselekvőképtelen munkavállalók munkakeresésének, munkavállalásának, alkalmazásának csupán a cselekvőképtelenség, azaz a gondokság alá helyező bírósági határozat ténye nem képezheti akadályát. A munkaügyi központ, a törvényes képviselő, a munkáltató, a munkatársak kiemelt figyelmére és személyre szabott intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a társadalmi integrációja és foglalkoztatása megvalósuljon, az Alaptörvény esélyegyenlőségi és a fogyatékossággal élők védelmére vonatkozó rendelkezései így kapnak valós tartalmat – fogalmazta meg az alapvető jogok biztosa.
A munkaügyi központok ezzel ellentétes gyakorlata sérti a jogbiztonság követelményét, az emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való jogot, nem érvényesül a fogyatékossággal élők személyek Alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem – állapította meg az ombudsman, és a nemzetgazdasági miniszter intézkedését kérte.
A teljes jelentés elolvasható →
