Néhány havi szünet után Közlönyfigyelő című sorozatunk folytatódik. Ez alkalommal a 2012. október 25. – 2012. október 31. közötti időszakot tekintettük át, az elfogadott törvényekre fókuszálva.
2012. évi CL. törvény A Magyarország Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről
A minősített adatok védelmének új hazai szerkezetét kialakító törvény – a 2009. évi CLX. törvény – megteremtette a hátteret a kétoldalú titokvédelmi megállapodásoknak is. Ezek sorában egyik a Magyarország Kormánya és a Lett Köztársaság között létrejött megállapodás.
2012. évi CLI. törvény Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
A jogszabály egy EU-s irányelv [Az Európai Parlament és a Tanács 2010/73/EU Irányelve (2010. november 24.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról] hazai joganyagba történő átültetését célozza. Az irányelv célkitűzései között szerepel a társaságok versenyképességének növelése, adminisztratív terheik csökkentése, és a más – tőkepiacot érintő – irányelvekkel való összhang megteremtése. Az irányelv hazai jogba ültetéséhez számos pénzügyi tárgyú jogszabály módosítása szükségeltetik. Ilyen többek között a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény.
2012. évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról
A 2011. évi CLIV. törvény értelmében a megyei múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatot ellátó költségvetési szervek állami tulajdonba és fenntartásba kerültek. A megyei közművelődési szakmai tanácsadás, szolgáltatás a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül, pontosabban a Magyar Művelődési Intézethez és Képzőművészeti Lektorátushoz fog tartozni.
2012. évi CLIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról
A módosítással a jogalkotó felemeli azt az értékhatárt, (5 milliárd forintról 15 milliárd forintra) amelyet az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (4) bekezdése kiutal.
2012. évi CLIV. törvény Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról
A jogszabály indoklása szerint „a Kormány kiemelt törekvése az egészségügy forráshelyzetének javítása.” A törvénnyel egyes jövedéki termékek adómértékét emeli a jogalkotó oly módon, hogy az ebből származó bevételekkel az egészségügy számára forrástöbbletet teremtsen. Másrészt – mivel az adóteher-emelés fokozott egészségkockázatú termékeket érint – az árnövekedéssel elért fogyasztáscsökkentés az egészségügy terhelését is enyhíti.
2012. évi CLV. törvény A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról
A zárszámadási törvény a kormányzat gazdaságpolitikájának fő vonásait, az államháztartás alakulását vázolja a 2011. évben.
2012. évi CLVI. törvény A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról
A jogszabály a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 2011. évi bevételeinek és kiadásainak kimutatását tartalmazza.
2012. évi CLVII. törvény a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról
A jogszabály egy „saláta törvény”, mellyel a jogalkotó módosítja a tervező- és szakértőmérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt. Indoklása szerint a jogalkotó „teljes szemléletváltást vezet be új vagy átalakított jogintézményeivel, mert a hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, az eljárások rugalmasságára és kiszámíthatóságára, a döntések jogszerűségére helyezi mind a településrendezés, mind a hatósági eljárások tekintetében”.
(Feldolgozott Magyar Közlönyök: 2012/140– 2012/145)
