A Kúria nyilvánosságra hozta azon elemzését, mely a fogyasztói nem lakáscélú hitel-és kölcsönszerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételek egyoldalú módosítására vonatkoznak. Az elemzés segítheti a bajba jutott adósokat annak megítélésében, hogy a bank szerződésmódosítása megfelelt-e a jogszabályoknak, és nem tisztességtelen-e az, miközben a hitelintézetek is a jogszabályoknak megfelelően, fogyasztóbarát módon járhatnak el.
A Kúria joggyakorlat elemző csoportja közel ötven ítéletet, Európai Uniós joggyakorlatot, különböző tanulmányokat és szakértői véleményeket igénybe véve adta ki részletes elemzését az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozóan.
A Kúria elemzése kifejezetten a fogyasztói nem lakáscélú hitel- és kölcsönszerződéseket vette figyelembe, és állapította meg következtetéseit. Ennek értelmében a szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételekben, üzletszabályzatokban a kamat, díj, költség ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának joga kiköthető – törvényi felhatalmazás alapján, ez tehát még nem teszi tisztességtelenné az adott szerződési feltételt, így a szerződés egyoldalú módosítását sem.
Ezen módosítási lehetőség indokoltága éppen abban rejlik, hogy tartós jogviszonyok esetén azok tartama alatt a szerződéskötéskor fennállt körülmények lényegesen megváltozhatnak. Maga az elemzés is rámutat arra a tényre, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó jogi szabályozás már hosszabb idő óta folyamatosan, egyre szigorodó feltételekkel lehetővé tette, illetve teszi az egyoldalú szerződésmódosítás jogának kikötését a szerződés részét képező általános szerződési feltételek között.
Kezdetben bármely szerződési feltétel egyoldalúan, a fogyasztóra hátrányosan módosítható volt, majd 2009. augusztus 1-től kezdődően csak a kamatra, díjra, költségre vonatkozó rendelkezések. Az egyoldalú szerződésmódosítás egyéb feltételeit is eltérő módon, részletességgel rendezte a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) hatályba lépése óta.
Fontos azonban, hogy ha a fent említett, a körülményekben bekövetkezett változás a fogyasztóra kedvező, azt a fogyasztó javára is érvényesíteni kell, ugyanúgy, mint fordított esetben. Ebből következően önmagában nem tekinthető indokolatlanul és egyoldalúan előnyösnek az egyoldalú szerződésmódosítás jogának kikötése, mely megfelel a szimmetria elvének is.
Egyébiránt az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nemcsak jogszabályba ütközés miatt lehet semmis, hanem azért is, mert az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó feltétel indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény számára, ezért tisztességtelen.
Amennyiben jogszabály kimerítően meghatározza, hogy melyek lehetnek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetséges indokai, akkor a jogszabályban nevesített okoknak a tisztességtelensége bíróság által nem vizsgálható. Ha azonban az adott jogi szabályozás csupán azt írja elő, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit a szerződésnek tartalmaznia kell, de azt nem határozza meg, hogy milyen feltételek bekövetkezése esetén lehet egyoldalúan a szerződést módosítani, a feltétel tisztességtelenségének vizsgálata már a bíróság jogkörébe tartozik.
A Kúria elemzése megállapította tehát azt is, hogy tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Ugyanakkor az elemzés részletezi is, mi minősül tisztességtelen – adott esetben jogszabályba ütköző –, egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötésnek.
Így ha a szerződési feltétel tartalma az átlagfogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos, vagy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis ok-listát nem tartalmaz, vagy az ok-lista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz.
Ugyancsak tisztességtelen akkor, ha az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek lehetősége van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni, illetve az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem olyan mértékben hatnak a kamatra, költségre illetve díjra.
Ezen túlmenően tisztességtelen az olyan feltétel is, melynek tekintetében a másik fél nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására, vagy pedig a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát.
A Kúria elemzése kiemeli azt is, hogy mind a jogszabályba ütköző, mind a tisztességtelen kikötés semmis; különbség csak abban van, hogy a tisztességtelen kikötés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni, míg a jogszabályba ütközésre a fogyasztó terhére is.
A fent meghatározott elvek közül az egyik legfontosabb a ténylegesség és arányosság elve. Ennek értelmében vizsgálni kell azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele valójában bekövetkezett-e, illetve a módosítás tartalmilag megfelel-e az arányosság elvének.
Ha a fogyasztóval szerződő fél által hivatkozott körülmény változása ténylegesen nem következett be, vagy a kamat, költség vagy díj mértékére nem volt befolyással, illetve ha a kamat, költség vagy díj mértékének növelése nem állt arányban a változás mértékével, az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelen, mert hiányzik az egyoldalú módosítás jogalapja.
Fontos azt is tudni, hogy maga az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Ez vonatkozik az általános szerződési feltétel módosítására is.
A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület üdvözli a Kúria joggyakorlatot elemző, egyben iránymutatást is nyújtó összefoglalójának kibocsátását, mely által nem csak a fogyasztók, hanem az egyes hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások is zsinórmértékül alkalmazva azok elemeit járhatnak el a gyakorlatban. Ez pedig elősegítheti mind a fogyasztók hatékonyabb védelmét, mind a pénzügyi szolgáltatásokba vetett bizalom erősítését.
