Az új alaptörvény az 1989-es magyar alkotmánnyal szemben nem pusztán technikai szöveg, hanem kifejezése azoknak a gondolatoknak, amelyek összefogják a nemzetet – jelentette ki csütörtökön Washingtonban Stumpf István alkotmánybíró.
A konzervatív Heritage Foundation által az amerikai alaptörvény nemzetközi hatásairól megrendezett panelvita nyitó előadásában Stumpf István úgy fogalmazott, hogy Magyarországon az amerikai alkotmányhoz hasonló “erős dokumentumot akartunk megalkotni, amely a hazafiasság forrása és a nemzetünk közös összekötő ereje lehet”.
Stumpf István emlékeztetett, hogy Magyarországon a képviseleti kormányzás létrehozására az első jelentősebb kísérlet 1848-49-ben történt, és az emigrációba kényszerülő Kossuth Lajos a washingtoni kongresszusban 1852-ben elmondott beszédében elismeréssel szólt az Egyesült Államok alkotmányának alapelveiről.
Mint mondta, a rendszerváltó demokratikus ellenzéket ugyanazok az elvek inspirálták, mint Kossuthot, vagyis a szólás, az egyesülés szabadsága, az elnyomástól való szabadság.
“Mint olyan valaki, aki ott volt az elejétől a Bibó kollégiumban, ahol ezek a gondolatok magyar kontextusban alakot öltöttek, tanúsíthatom azt a tényt, hogy az ifjú rendszerváltók – olyan személyek, mint Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök, Áder János elnök, Kövér László parlamenti elnök és Szájer József, az Európai Parlament tagja – szenvedélyes elkötelezettjei voltak ezen egyetemes értékeknek. Most is azok” – jelentette ki az alkotmánybíró.
Stumpf István az új alaptörvény elfogadásával kapcsolatban rámutatott, hogy a Fidesz a 2010-es választás után “történelmi lehetőséget látott arra, hogy befejezze a rendszerváltást politikai, szimbolikus, jogi és gazdasági értelemben”. Az alkotmánybíró idézte az alaptörvény megalkotásában kulcsszerepet játszó Szájer Józsefet, aki szerint az amerikai alkotmány egyike volt azoknak a dokumentumoknak, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták a szövegezésre.
Az alkotmánybíró az új magyar alaptörvény új sajátosságai között említette meg egyebek között a nemzeti hitvallást, a hatalmi ágak szétválasztását, az életnek a fogantatástól való védelmét, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés követelményét.
Kitérve bírói függetlenség kérdésére, Stumpf István hangot adott meggyőződésének, hogy “Magyarország alkotmányos újjászületése a bírók által birtokolt értelmezési hatáskörön keresztül nagyobb hatalmat ad a bíróságoknak”, mint amilyennel azok a 90-es évek óta rendelkeztek. Stumpf szerint az Alkotmánybíróságnak is módjában áll “alapvetően formálni a nemzet alkotmányos rendszerét és meghatározni a szabadság kulcskoncepcióit a jövő nemzedékei számára”.
“Bíróként a mi felelősségünk az, hogy ezt a szerepet komolyan vegyük, és hogy ezt a legnagyobb alázattal tegyük, mert néha a bíróságok feladata az, hogy meghatározzák és megvilágítsák az alapvető jogokat, valamint hogy hatékony fékei legyenek a parlamentnek” – mondta az alkotmánybíró.
Emlékeztetett rá, hogy az Alkotmánybíróság az idén érvénytelenítette a médiatörvény több rendelkezését, az egyháztörvényt, a visszamenőleges adóztatásra vonatkozó jogszabályt és a közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátását.
“Ez a bíróság nem fél attól, hogy elszánt és éber védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi alkotmányos határait, és a bíróság nem fél majd, hogy így cselekedjen, amíg én ott vagyok” – hangoztatta Stumpf István.
